Vénuszdombi mesék

Első fejezet

Ryder Sinclair a színpadon vonagló, formás szőkeség műsorát figyelte. A lány táncolt és ringatózott, tökéletesen érezve a zene ritmusát. Nem volt olyan magas, mint a többi sztriptíztáncosnő, de még így sem volt semmi. Meztelen melle ugrált és ringott. Ryder azt kívánta, bárcsak jobban lelkesítené a látvány.

Sóhajtott és egy nagy korttyal kiitta a maradék sörét. Mia nemsokára végez. Isznak néhány sört, adnak a szarnak egy pofont, aztán mindketten hazamennek. Micsoda felemelő péntek este.

A zene elhallgatott. Ryder figyelte, ahogy Mia összegyűjti a busás borravalót, aztán lejön a színpadról és magára kap egy pólót. A lány átvágott a tömegen felé, és ráült a mellette lévő bárszékre.

— Sört — mondta a pultos felé intve.

— Szexi voltál, mint mindig, drága — mondta Ryder.

A lány morgott valamit, körbeforgatta a szemét, aztán csak maga elé bámult, a pultosra, aki lerakott elé egy üveg sört.

Ryder megrázta a fejét. Mia még túl fiatal volt ahhoz, hogy ilyen átkozottul cinikus legyen. Valahol, valamikor, valaki komoly fájdalmat okozott a lánynak.

Mia a szeme sarkából rápillantott.

— Nem Macnél lógsz a hétvégén?

Ryder lassan ingatta a fejét.

A lány tekintete együtt érzőn ellágyult.

— Mostantól kerülöd?

— Nem tudom, mit csináljak — motyogta Ryder.

Mia felhúzta a szemöldökét és lassan bólintott.

— Az már biztos.

Ryder odanyúlt és megpaskolta a fenekét.

— Csak figyelj, kislány!

A lány nevetett, de gyorsan elszállt a jókedve.

— Tudod, sokkal egyszerűbbek lettek volna a dolgok, ha jobban vonzódunk egymáshoz.

— Tiszta sor — helyeselt Ryder.

Tény, hogy megpróbálták. Néhány hónappal korábban Mia kis lakásában kötöttek ki. Már a ruhát is ledobálták magukról, mikor rádöbbentek, mekkora hibát követnének el. Helyette aztán talajrészegre itták magukat, és szomorú történeteket meséltek egymásnak az életükről.

Ryder felnyögött. Bárcsak ne adta volna ki a lelkét ennyire. Nagyon kellemetlenül érezte magát Mia társaságában, mert a lány tudta, milyen érzéseket táplál Kit Townsend iránt.

— Mióta nem voltál együtt Kittel és Mackel? — kérdezte Mia lágyan.

— Egy ideje.

Jó néhány hete, egészen pontosan. Egyre nehezebben vette rá magát, hogy szeretkezzen Kittel, mert tudta, hogy a dolog végeztével el fog jönni tőle, és a lány Mac karjában alszik el.

— Van rá esély, hogy szakítanak? — kérdezte Mia.

Ryder a fejét rázta.

— Nem, és soha nem is próbálnám elszakítani őket egymástól. Kit szereti Macet. Mac is szereti őt. A lánynak ő kell.

— Pedig azt mondtad, hogy téged is szeret.

Ryder bólintott.

— Igen, így van. De nem úgy, ahogy Macet.

Mia megrázta a fejét.

— Elbaszott egy helyzet, Ryder.

— Ne is mondd!

Ryder intett, még egy sört kért. A pultos egy hideg üveget csúsztatott elé a bárpulton. Ryder felvette és nagyot kortyolt belőle. Néhány hosszú pillanat elteltével Mia felé fordult.

— Mi a helyzet veled, kislány? Még mindig annak a seggfejnek tartogatod magad, aki bántott? Miért nem keresel magadnak egy rendes fickót?

A lány kék szeme elsötétült a fájdalomtól. Rydernek azon nyomban lelkiismeret-furdalása lett, amint felhozta a dolgot.

— Ügyes húzás — motyogta Mia. — Gyorsan témát váltasz, mi? Egyébként már túl vagyok rajta.

Aha. Ryder meg tollakat növeszt a hátán.

A férfi mobilja megszólalt. Megnézte a kijelzőt, hogy ki hívja. Mac. A fenébe.

— Hé, cimbora — szólt bele Ryder, amint a füléhez tette a telefont.

— Helló — köszönt a barátja -, mi a helyzet?

— Semmi. És veled? Hogy van Kit?

Mac elhallgatott egy pillanatra.

— Jól. A bírósági tárgyalás azért megviselte. Arra gondoltam, hogy elvinném a tengerpartra a hétvégén. Nem akarsz eljönni te is?

Ryder nem válaszolt azonnal. Jól tudta, miről szól a meghívás. Szex. Hármasban. Mint a régi szép időkben. Korábban nem volt vele gond.

Ryder lehunyta a szemét.

— Nem, menjetek csak ketten. Talán legközelebb.

— Jól van, haver. Ha meggondolod magad, tudod, hol találsz bennünket.

— Csókold meg Kitet helyettem — mondta Ryder.

Mac nevetett.

— Ennél többet is teszek.

Ryder összecsukta a mobilját és visszacsúsztatta a zsebébe. A pokolba.

Mia ránézett, a tekintetében szomorúság ült.

— Mac volt?

Ryder bólintott.

— Igen. Azt akarta, hogy menjek le a tengerpartra vele és Kittel.

— Miért nem mész el?

Ryder rábámult.

— Nehéz úgy szeretkeznem vele, hogy közben úgy tegyek, mintha az egész csak a szexről szólna. Nem hiszem, hogy képes vagyok rá többé.

Mia kinyújtotta a kezét és megérintette a karját.

— Sajnálom, Ryder.

A férfi megvonta a vállát.

— Kit boldog. Nagyon sokat bántották az életében. A legjobbat akarom neki.

— És mi van, ha te vagy neki a legjobb? — kérdezte Mia.

Ryder megrázta a fejét.

— Ott van neki Mac. Szereti őt.

Mia egy fáradt sóhaj kíséretében letette a sörét.

— Na, elhúzom innen a csíkot. Hosszú napom volt, fáradt vagyok. Később még találkozunk, rendben?

Ryder lehajolt és megcsókolta a lány fejét.

— Vigyázz magadra, kislány! Nemsokára megint beugrom hozzád.

Mia vidáman rámosolygott, és elindult az öltöző felé.

Ryder kiment a parkolóba és felült a Harleyjára. Néhány másodperccel később berúgta a motort, és kihajtott a főútra. Hazafelé tartott, éhes és nyugtalan volt. Ha Mac elviszi Kitet a városból, akkor biztosan nem dolgozik ma éjjel a Two Stepben. Nyugodtan betérhet és haraphat valamit.

Aztán kiderült, hogy tévedett. Tizenöt perccel később Ryder a Two Step bejáratában állt, és a helyiség túloldalán Kitre bámult.

Pokoli érzés volt, amikor elkezdte kerülni a lányt, akit élete nagyobbik felében a legjobb barátjának tudhatott. Több volt, mint a legjobb barátja. Ez volt a baj.

Megrázta a fejét, és nyugalmat erőltetett magára. Igyekezett olyan lazának tűnni, mint máskor. Fogalma sem volt, mikor lett a dolog ennyire kurvára bonyolult. Vajon mindig ilyen mélyen érzett iránta? Ha megfeszítették volna, se tudta volna megmondani, mit érez most, és mit érzett iránta hat hónappal korábban. Az egész összefolyt.

— Ryder!

A picsába!

A férfi felnézett. Képtelen volt nem a lányra mosolyogni.

— Helló, drága! — mondta rekedten.

Kit a karjába vetette magát, és teljesen hozzábújt. Istenem, menynyire jól érezte ott magát! Ryder egy pillanatig magához szorította, majd elengedte.

— Hogy vagy?

Kit mosolygott.

— Jól vagyok. Figyelj, hívott Mac?

Ryder kellemetlen bizsergést érzett a hátán.

— Igen, hívott.

— És? Eljössz velünk?

Izgalom csillant a lány zöld szemében, a szája széles mosolyra nyílt. Olyan jó volt mosolyogni látni. Pokolian sok mindenen kellett keresztülmennie az elmúlt hónapokban.

— Nem, ezúttal nem, drága.

Kit elkerekítette az ajkát.

— Miért nem?

— Neked és Macnek szükségetek van egy kis időre egyedül. Nem kell, hogy feleslegesen magatokkal cipeljetek.

Valami megmagyarázhatatlan villant a lány szemében.

— Azt akarom, hogy gyere el, Ryder — mondta a lány csendesen. — Azt mondtad, hogy ha én és Mac… ha vele leszek, nem változnak a dolgok közöttünk. Hiányzol.

— Jaj, drága…

Ryder a hajába túrt és a fülbevalóit babrálta. Nem akart csalódást okozni a lánynak, ráadásul igazat is mondott. Ő volt az, aki biztosította, hogy a kapcsolata Mackel nem fog hármuk között semmit megváltoztatni. Ez persze ámítás, de nem akarta megmondani. Tulajdonképp csak rajta múlt, hogy a dolgok máshogy alakultak.

— Eljössz?

A lány könyörgő tekintete lefegyverezte. Nagyon kérlelnie sem kellett, inkább odaadná az egyik karját, semhogy megtagadjon tőle valamit.

— Tudod, hogy nem vagyok képes ellenállni neked, ha lebiggyeszted a szádat — mondta Ryder engedékenyen.

Kit újra a nyakába borult. Ryder érezte, hogy azonnal megmerevedik. A lány lábujjhegyre állt, és az ajkát az övéhez simította. A férfi elkapta, mielőtt elhúzódott volna, és mélyen megcsókolta. A nyelve forrón összeforrt a lányéval.

Kit légzése felgyorsult, és Ryder hosszú fürtjeibe túrt. Istenem, mennyire szerette, amikor a hajába süllyesztette a kezét! Legalább annyira, mint amennyire ő szeretett a lány hajában turkálni, miközben a péniszét mélyen a szájába dugja.

— Neked is hiányoztam — suttogta a lány a férfi ajka előtt. A szája elégedett mosolyra húzódott.

Igen, Rydernek pokolian hiányzott. Nem sok dolog járt a fejében rajta kívül az elmúlt néhány hétben.

— Igen, drága. Nagyon hiányoztál.

Kit a férfi haját fésülgette az ujjaival, aztán a mellkasára támaszkodott.

— Mac nemsokára itt lesz, hogy elvigyen. Miért nem mész haza, pakolsz össze és találkozol velünk itt? Még be kell ugranunk hozzánk, összeszedni a dolgaimat, és Mac is átöltözik. Itt hagyhatnád a motorodat.

Ryder megragadta a lány kezét, és az ajkához emelte. Megcsókolta a tenyerét, mielőtt elengedte volna. Biztos elment az esze, hogy belemegy ebbe. Máris kemény volt, mint egy kőszikla, pedig az út Galvestonig is még jó hosszú.

— Rendben, drága. Egy szempillantás alatt megjárom.

Megfordult volna, hogy induljon, de Kit ismét átölelte.

— Boldog vagyok, hogy jössz, Ryder — mondta kedvesen.

A férfi lemosolygott rá, és nagyon igyekezett ellenállni, nehogy újra megcsókolja. Mac okos fickó, de lehet, hogy nem örülne neki, ha nyilvánosan smárolna a barátnőjével.

A barátnője. Mac barátnője. Francba!

Megszorította Kit kezét és az ajtó felé indult.

A lány figyelte, ahogy elmegy. A mellkasát feszítette valami. Hiányzott neki a férfi.

Nem sok időt töltöttek együtt az elmúlt néhány hétben. Ryder támaszt jelentett neki a tárgyalás alatt, amikor perbe fogták a férfit, aki több mint egy éve megerőszakolta, viszont Mactől eltávolodott.

Micsoda őrült káosz. Neki kellene a legboldogabb nőnek lennie a világon. Nem élt már állandó félelemben, hiszen a támadóját bebörtönözték. Mac szerette és csodálatos kapcsolatban éltek. De hiányzott neki Ryder. Hiányzott, hogy a nagy testével magához szorítsa, hogy érezze a bőrén az ajkát és a kezét. Hiányzott neki, hogy nincs mellette mindkét férfi, akiket a legközelebb érzett a szívéhez a világon.

Visszament a bárba és letette a tálcáját. Gyorsan végignézett a helyiségen, és látta, hogy a vendégek elégedetten üldögélnek. A kopott bárpultra támaszkodott, és fújt egyet.

Tizenöt perccel később az asztalok felé indult. A tálcája tele volt sörrel és különféle italokkal. A szíve hevesebben kezdett verni, amikor meglátta Macet az ajtóban. Elmosolyodott, és egy csókot küldött neki.

Akárhányszor meglátta a férfit az ajtóban, hihetetlen izgalom lett úrrá rajta, mintha csak először látná.

Magas volt, erős, és széles vállú. A legszexisebb férfi, aki csak létezett egyenruhában és Stetson kalapban. A férfi kék szemében vágy csillant, ahogy rápillantott.

A hétvége nagy kalandnak ígérkezik.

Mac elindult felé. A lány puncija fájdalmasan összerándult. Benedvesedett, pedig a férfi még több mint három méterre volt tőle.

— Helló, baby! — mondta Mac rekedten, amint megállt előtte.

Kit megremegett a nyers szexuális vágyra a hangjában. Lábujjhegyre emelkedett és megcsókolta a férfit.

— Üdv neked is.

— Készen vagy? Indulhatunk?

A lány az órájára nézett.

— Még tíz perc és a tiéd vagyok.

— A pultnál várok rád — mondta Mac.

Kit bólintott, és kivitte az italokat az asztalokhoz.

Néhány perccel később visszament a pulthoz és letette a tálcáját. Mac a karját a derekára csúsztatta, és elkezdte kikötni a kötényét.

— Hiányoztál egész nap! — suttogta Mac a lány fülébe.

Kit a férfihoz bújt, az arcát a mellkasának támasztotta. Csodálatos illata volt. Még jobban érezte magát tőle.

Aztán hirtelen felkapta a fejét.

— Beszéltél Ryderrel? — kérdezte.

— Igen, de nem tud eljönni. Sajnálom, baby.

— Ó, képzeld, beugrott ide, és rábeszéltem, hogy jöjjön. Hazament összepakolni, néhány perc múlva itt lesz. Azt mondtam neki, hogy eljöhet velünk. Nem baj? — kérdezte Kit izgatottan.

— Persze hogy nem baj. Nem hívtam volna meg, ha nem akartam volna, hogy eljöjjön.

Kit kedvesen elmosolyodott.

— Te vagy a legjobb, Mac! Nem hiszem el, hogy összehoztad ezt a hétvégét. Alig várom már, hogy együtt legyünk. Mindketten nagyon hiányoztatok nekem.

— Tudom, baby — mondta Mac csendesen.

— Hé, már itt is van — mondta Kit, és Mac válla felett az ajtóra pillantott.

Mac megszorította a lány csípőjét.

Ryder feléjük közeledett. Mac felemelte az öklét, Ryder pedig hozzáütötte a sajátját.

— Mi a pálya?

— Jó, hogy megjöttél — mondta Mac lazán. — Bele is vághatunk, ha Kit készen van.

Kit hol az egyik, hol a másik férfira nézett, és érezte, hogy a mellbimbója megkeményedik. A gyomra görcsbe rándult a várakozástól. Persze hogy készen volt. Egész hétvégén a két legszexisebb férfi fogja kényeztetni. Melyik nőnek ne lenne már attól orgazmusa, hogy erre gondol?

Második fejezet

Mac ötszemélyes Dodge kisteherautójával indultak útnak. Ryder hátranézett a válla felett, és látta, hogy Kit a hátsó ülésen alszik. Törékenynek és gyámoltalannak látszott, pedig Ryder tudta, hogy nem ilyen. A tavalyi év jócskán megtette a hatását.

— Alszik? — kérdezte Mac halkan.

Ryder Mac felé fordult.

— Igen. Húzza a lóbőrt.

Mac megrázta a fejét.

— Szüksége volt erre a hétvégére, hogy kiengedjen.

Mac elhallgatott, és keményen megmarkolta a kormányt.

— Még mindig rémálmai vannak.

Ryder fájdalmasan összeszorította a fogát.

— Biztosan jó ötlet, hogy elhoztatok? Talán időre lenne szükségetek kettesben.

Mac kérdőn nézett vissza rá.

— Minden rendben van veled, tesó? Furcsán viselkedtél az elmúlt időben. Meg mernék rá esküdni, hogy kerültél bennünket. Kitnek nagyon hiányoztál.

Ryder nagyot nyelt és félrenézett.

— Dehogyis — hazudta. — Sok munka volt a műhelyben. Meg úgy gondoltam, hogy meg kell beszélnetek néhány dolgot nélkülem. Nem akartam a terhetekre lenni.

— Hagyd már ezt a hülyeséget. Tudod, hogy bármikor szívesen látunk. Kit szétrúgja a seggedet, ha továbbra is kerülsz minket.

Ryder elmosolyodott.

Igen, azt el tudja képzelni. Ezt szerette benne a legjobban. Akaratos, szabad szellem volt. Gyönyörű nő.

— Úgy rontott rám, mint egy pitbull, amikor beléptem a bárba — mondta Ryder.

Mac nevetett.

— Ilyen a csajom. Keresztülviszi tűzön-vízen, amit akar.

— Nekem is hiányzott — vallotta be Ryder, mielőtt átgondolta volna, mit is mond.

Mac a szeme sarkából ránézett.

— Akkor ne viselkedj úgy, mint egy idegen.

— Ki az idegen? — kérdezte Kit álmos hangon.

Ryder megfordult és látta, hogy a lány felkel az ülésről, és a szemét dörzsölgeti.

— Senki, drága. Jót aludtál?

A lány ásított és összeráncolta a szemöldökét.

— Egyikőtöknek hátra kellene ülnie, hogy odabújhassak hozzá. Ryder és Mac kacagni kezdtek. Kit végtelenül bújós volt. Nem nyugodott, amíg oda nem gömbölyödött valamelyikükhöz. Igazság szerint legtöbbször Ryder is boldogan magához ölelte. Kit előrehajolt, és az első ülések támlájára könyökölt.

— Szóval, ki az idegen?

— Ryder.

Kit felhorkant.

— Na, ez igaz. Ha nem ismerném jobban, azt mondanám, hogy már nem szeret.

— Lehetetlen — felelte Ryder és az ujját a lány állához érintette. Kit áthajolt az ülésen, és megcsókolta Rydert. A férfi annyira meglepődött, hogy elfelejtett reagálni. Mire észbe kapott volna, a lány már elhúzódott tőle.

— Kit! — hörögte Mac. — Ne kezdj el olyat, amit nem fejezhetsz be. Vezetek, az isten szerelmére!

A lány pajzánul mosolygott.

— Akkor bezzeg nem panaszkodsz, amikor leszoplak vezetés közben.

— Atyám! — felelte Mac.

— Tudod, drága, ha tudtam volna erről a kis nyalánkságról, szívesen hátraültem volna veled.

— Még nincs késő — válaszolta Kit ártatlanul. — Mac még mindig félrehúzódhat.

— A pokolba is, így lesz — motyogta Mac. — Szerinted mekkora élmény merevedéssel vezetni?

Kit nevetett és hátradőlt.

— Fiúk, nagy bajban lesztek, ha odaérünk.

— Ez fenyegetés, drága? Mert, meg kell mondjam, őszintén remélem, hogy inkább ígéret.

— Ámen — vetette közbe Mac, és nagyot sóhajtott.

Ryder teste megfeszült, amikor a lány a hajába túrt. Az ujjbegyével simogatta a hajfürtjeit, húzogatta, fésülte őket.

— Szeretem a hajadat — mondta Kit merengve. — Pont olyan hosszú és vad, mint te.

Ryder felnyögött. A fenébe. Hogy a pokolba lesz képes kibírni az utat? Kit egy istennő. Nincs semmi, amit ne imádna ebben a nőben.

A lány a hajával játszott. Ryder kiegyenesedett az ülésben, hogy jobban elérje.

— Alig várom, hogy beletúrjak a hajadba, miközben a magadévá teszel — suttogta a lány.

— Jézusom, Kit. Fejezd be, vagy esküszöm az égre, szólok Macnek, hogy húzódjon félre, és rettenetesen megduglak.

— Ezzel próbálsz meg eltántorítani? — hüledezett Kit.

Mac ismét nevetett.

— Én szóltam, ember. Nagyon hiányoztál neki.

— Mennyi idő még, Mac? — kérdezte Kit és kivette a kezét Ryder hajából.

— Egy órára vagyunk Houstontól, baby. Onnan még negyvenöt perc Galvestonig.

Ryder megfordult az ülésben. Kit a rövid alvás ellenére fáradtnak látszott. Mély ráncok szegélyezték a gyönyörű zöld szemet, sötét táskák ültek alatta.

— Miért nem alszol még egy kicsit, drága? Felkeltünk, amint odaértünk.

— Máris ráuntatok a társaságomra? — incselkedett Kit.

— Tedd, amit mond, Kit! — mondta Mac a vezetőülésből. — Minden pihenésre szükséged lesz.

— Szívesebben aludnék el, ha valakihez hozzábújhatnék — motyogta Kit. Mégis hátradőlt, és egy ásítás kíséretében összegömbölyödött az ülésen.

Ryder és Mac szótlanul tették meg az út hátralévő részét. Ryder időnként Kitre pillantott, de a lány csendesen aludt. Megérkeztek Galvestonba, végighajtottak a tengerparti úton, amíg meg nem érkeztek a hotelbe. Mac leparkolt az épület előtt, kiszállt és bejelentkezett. Kit aludt, mialatt Ryder Macre várt. Néhány perccel később Mac beszállt a kocsiba és beállt a hotel melletti egyik parkolóba.

— Viszem a csomagokat. Keltsd fel Kitet! — mondta Mac halkan. — A legfelső emeleten van a szobánk.

Ryder kiszállt a kocsiból, és kinyitotta a hátsó ajtót. Kit selymes haja szétterült az ülésen. Csendes lélegzése betöltötte a teret. Ryder megsimogatta az arcát, mire a lány fészkelődni kezdett.

— Ideje felkelni, drága — motyogta Ryder.

A lány nyújtózkodott, és halkan morgott egyet.

— Megérkeztünk?

A könyökére támaszkodott, és szétnézett. Megpróbálta kiverni az álmot a szeméből. Pislogott, és megrázta a fejét.

Ryder kinyújtotta a kezét és kisegítette a kocsiból. A lány kilépett, a karjába bújt és az arcát a mellébe fúrta.

A férfi átkarolta és magához szorította.

— Gyere, drága! Mac a recepció előtt vár.

Bekísérte Kitet a hotelbe, ahol Mac már a liftet hívta. Belépve Kit azonnal Mac oldalára simult. A férfi birtoklón átkarolta. Megcsókolta a feje búbját, a lány pedig felé fordította az arcát, hogy a száját is megcsókolhassa.

Ryder félrenézett. Kellemetlenül érezte magát az intim jelenet miatt.

A lift ajtaja kinyílt, kiléptek a folyosóra. Mac mutatta az utat a szobához a folyosó végén, ahol letette a csomagokat és bedugta a kártyát az ajtórésbe. Kit kinyitotta az ajtót, besétált előttük és felkapcsolta a villanyokat. Mac lakosztályt bérelt, állapította meg Ryder. Volt egy kis nappali, ahonnan franciaablak nyílt az erkélyre.

Ryder és Mac is beléptek Kit mögött a hálószobába.

— Ó, királyi ágy — kiáltott a lány és ledobta magát. — Nagyon tetszik!

Mac nevetett és letette a táskákat az ágy mellé.

— Gyorsan lezuhanyozom. Öt perc és itt vagyok.

Mac eltűnt a fürdőszobában és becsukta az ajtót. Ryder és Kit egyedül maradt.

A lány zavart arckifejezéssel ült az ágyon. Ryder felhúzta a szemöldökét. Kíváncsi volt, miért érzi magát kellemetlenül.

— Mi jár abban a csinos kis fejedben, Kit?

A lány zavartan elpirult és félrenézett. Ujjai idegesen babráltak az ágyneművel. Aztán zöld szemét a férfira emelte.

— Azt hiszem, eltelt egy kis idő — mondta rekedten. — Lehet, hogy már nem is akarsz engem.

Ryder sóhajtott. Mennyire összezavart mindent. Ahelyett, hogy élvezte volna a jó dolgát, mindent elrontott. Odament az ágyhoz, ahol Kit ült, és a kezébe vette az arcát. Beletúrt a lány hajába.

Lehajolt és mélyen megcsókolta. Hosszan elidőzött az ajkánál. Sehol sem voltak már a puha, kényelmes csókok, amelyeket egykor váltottak. Forró és szenvedélyes volt. Hatalmas izgalmat érzett az ágyékában, a pénisze azonnal reagált.

Megnyalta a lány ajkát, a foga közé vette, Kit pedig hevesen viszonozta.

— Vedd le a ruhádat, drága! Régóta nem kóstoltam már a puncidat, pedig a puszta gondolatra is olyan kemény leszek, mint a kőszikla.

Kit megremegett, ahogy felállt Ryder előtt és elkezdett kibújni az ingéből. Valami megváltozott a férfiban. Nem tudta volna megmondani, mi az, de elég szexuális feszültség volt a helyiségben ahhoz, hogy mindketten lángra lobbanjanak.

Kit a földre ejtette az ingét, aztán a farmerja gombjához nyúlt. Lassan letolta magáról a nadrágot, már csak alsóneműben állt ott.

Rydernek elakadt a lélegzete.

— Fekete alsónemű. A kedvencem.

Kit elmosolyodott.

— Megjegyeztem.

— Nem számít, drága, zsákruhában is csodálatosan néznél ki.

Kit Ryderhez hajolt és a karját a nyaka köré fonta.

— Túl sok a ruha rajtad. Ha még többet szeretnél látni belőlem, jobb lesz, ha elkezded ledobálni magadról.

Ryder megfogta a lány fenekét az alsónemű selymes anyagán keresztül. Az ágy felé tolta, míg Kit lába a matrachoz nem ütközött. Ledőlt vele az ágyra, de nem engedte el a lányt. Együtt huppantak hátra, a testük összefonódott.

— Ma nem te irányítasz, drága — súgta Ryder a lány fülébe.

A férfi a füle mögötti finom bőrt kezdte nyalogatni és harapdálni. Kit egész teste libabőrös lett, amikor a foga közé vette a fülcimpáját.

A melltartója pántja lecsúszott a vállán. Ryder türelmetlenül babrált a kosarakkal, amíg a lány melle szabaddá nem vált. Kit felnyögött, mielőtt még elérte volna a mellbimbóját. Levegő után kapkodott, de szaggatott légzésének üteme nem versenyezhetett növekvő izgalmával. A lába között a farmer nyers anyagát érezte, ahogy Ryder a térde közé csúsztatta az egyik lábát és szétfeszítette a térdét. A férfi kemény, vágytól izzó teste máris úgy mozgott, mintha dugná. Kit érzete, hogy a puncijához nyomódik a kitüremkedés a farmerján.

Ryder tovább mozgott, a farmer a selyemhez préselődött.

— Kérlek! — suttogta Kit.

— Mit szeretnél, drága? Megcsókoljalak? Kinyaljalak? Megdugjalak?

— Igen, igen és igen!

Ryder nevetett, aztán nagy testét lejjebb csúsztatta a lányon, míg az ajka az alsóneműje széléhez nem ért. Addig ügyeskedett, míg a foga közé vette a peremét, majd elkezdte lassan lefelé húzni.

A férfi ujja a lány tetoválása felett lebegett, ahogy az alsónemű egyre lejjebb került. Hűvös levegő nyaldosta a lány puncijának finom bőrét. Megremegett.

A férfi finoman lehámozta róla a bugyiját. Kit meztelenül feküdt az ágyban, kitárulkozva Ryder előtt, hogy a férfi azt tehessen vele, amit csak akar. Ez nagyon felizgatta. Régóta nem voltak együtt. Túlságosan régóta. A lány rettenetesen akarta. Azt akarta, hogy a két férfi, aki ennyire fontos neki, megérintse és imádja.

Finom ujjak hajtogatták szét a puncija redőit. Ryder az ujjhegyével a vagináját simogatta, és duzzadt csiklóját izgatta. Kit teste összerándult, a háta ívbe feszült, a csípőjét lefelé szorította.

— Nyugi, drága!

Az ujj a hüvelye felé mozgott. Alig egy kicsit belecsúszott, majd gyorsan visszakozott. Kit felnyögött a gyönyörtől. Ryder lehajolt, és nagyon finoman körbe-körbe mozgatta a nyelvét a lüktető csiklója felett.

— Ryder!

A férfi beszívta a csiklóját, és két ujját a puncijába dugta. Kit a lábával átölelte a férfi vállát, és erősen szorította, mintha csak az élete függne tőle.

— Annyira finom vagy, drága! Pont, ahogy emlékeztem. Édes és gyönyörű.

A szavaira, a nyelve és az ujja mozdulataira hatalmas kéj öntötte el a lány medencéjét. A teste ívbe feszült és vonaglott.

— Menj el nekem, drága! Engedd el! — suttogta Ryder a vaginája előtt.

Bedugta három ujját a hüvelyébe. Beszívta, és a foga közé vette a csiklóját.

Kit lehunyta a szemét és hangosan felsikított. Az orgazmus elhatalmasodott rajta, minden izom megfeszült a hasában. Ryder a kezébe vette a fenekét, és a punciját falta. A nyelve és a harapása mindenhová elért odalent.

A lány a férfi hajában turkált, megragadta a fejét, és magához szorította, ahogy a kéj a hatalmába kerítette, és szétáradt a testében.

Ryder óvatosan lefejtette magáról a kezét, és elégedetten a lányra mosolygott a lába között.

— Tetszik, ugye, drága?

— Te fenevad! — suttogta a lány. — Melyik nőnek ne tetszene?

Ryder elhúzódott tőle, felegyenesedett az ágy mellett, és gyorsan ledobta magáról az inget. Kit a hátán feküdt, a férfi kitüremkedő izmait nézte. Csodálattal töltötte el a sárkánytetoválás, amely a férfi mellkasát díszítette. Pontos mása volt annak, amely a saját alhasán látszott.

Akárki is alkotta meg a „szexi” szót, biztos, hogy ilyen férfit látott lelki szemei előtt. Erőt és magabiztosságot sugárzott. A vadsággal együtt, amely körüllengte, akármelyik nő libidóját felizgatta volna.

Ryder keze a sliccére siklott, kigombolta a farmert, és lecsúsztatta a combján. Benyúlt az alsónadrágjába, és előhúzta a farkát.

Kitnek elállt a lélegzete. Istenem, soha nem fogja megunni ezt a mozdulatot. A férfi állt egy pillanatig, a kezét végighúzta merev péniszén. A lányra bámult, a szemében néma ígéret csillogott.

Kit combja akaratlanul, hívogatón tárult szét. Megremegett, amikor a férfi előrelépett és az ágyra térdelt. Fölétornyosult. Az egyik keze a farkán volt, a másikkal még jobban szétnyitotta a lány combját.

Kit széttárta a karját, vágyakozva várta, hogy a férfi ráfeküdjön. Az egész testét betakarta, a bőre forró volt. Ryder közéjük nyúlt, a kezével a lány belső combjánál babrált.

Aztán egyetlen határozott mozdulattal beléhatolt. A könyökére támaszkodott Kit feje mellett, hogy ne nyomja annyira. Nekifeszült és dugni kezdte. Mélyen behatolt a vaginájába.

Kit nem volt hozzászokva a férfi türelmes, finom oldalához. Általában követelőző volt az ágyban, vad és szexi.

Ryder finoman megcsókolta az ajkát. A lágy, cuppanó hang Kit fülében visszhangzott. A férfi végigsimította az ajkát a nyelvével. Beszívta az alsó ajkát, majd a nyelvét az övéhez érintette.

Együtt mozogtak. Ryder csípője az ágyékának feszült, minden egyes tolással szélesebbre és szélesebbre tárta a terpeszét.

A lány a férfi fekete hajába túrt, az ujjával fésülte szét a fürtjeit. Megcsókolta, és hagyta, hogy szétáradjon a testében a forró szenvedély. Nem tartotta vissza.

— Ölelj át a lábaddal, és szoríts, drága! — suttogta Ryder.

Kit úgy tett, ahogy a férfi kérte, a bokáját összekulcsolta a csípője felett. A férfi szorosan magához ölelte, a háta mögé csúsztatta a karját, és felemelte a matracról. Az ajkuk ismét összeért, ahogy kúrta.

— Nagyon hiányoztál, Kit!

— Te is nagyon hiányoztál, Ryder! Nagyon, nagyon! Nem akarom, hogy megint elhagyj!

— Nem megyek sehová, kicsi Kit!

A férfi még jobban megszorította, a csípője egyre erőteljesebben mozgott. Kit tudta, hogy Ryder közel van. A hátát simogatta, az izmok játékát tapintotta. A keze a férfi feszes fenekére csúszott. Olyan erősen magához szorította, ahogy csak tudta, és lehunyta a szemét, amikor érezte, hogy a férfi elmegy benne.

Ryder halkan szuszogott, a homlokát a lányéhoz érintette. Újra megcsókolta.

— Annyira gyönyörű vagy.

Kit beletúrt a hajába, fésülgette, miközben remegett a karjai között.

A matrac megmozdult. Kit felnézett, és látta, hogy Mac meztelenül mellé ül. A pénisze kemény volt. Be volt indulva. Vajon végignézte, ahogy ő és Ryder szeretkeztek?

Kit kinyújtotta a karját. A férfi megragadta, az ajkához emelte, és megcsókolta a tenyerét. Ryder eltávolodott tőle, a másik oldalára gurult. A lány a két férfi között feküdt.

Mac végigsimította a lány testét, a tenyerébe vette a mellét, és a hüvelykujjával a mellbimbóját simogatta. A másik oldalon Ryder birtoklón a csípőjére tette a kezét, az ujjával a tetoválását cirógatta, majd lejjebb tévedt a puncijára. Finoman kényeztette az érzékeny húst a lába között.

Kit felnyögött, és lehunyta a szemét.

— Jól érzed magad, baby? — kérdezte Mac szexi, rekedt hangon.

— Ühüm.

Mac nevetett.

— Elégedettnek látszol. Ryder jól bánt veled?

Mac a kezét a lány arcára tette.

Kit a tenyerébe hajtotta a fejét, és megcsókolta a kezét.

— Elégedettebb lennék, ha befognád a szádat, és megdugnál.

Harmadik fejezet

— Ezt szeretnéd? — kérdezte Mac egy mosoly kíséretében.

Kit kinyújtotta a karját, és kezét a férfi vastag péniszére kulcsolta. Megszorította, masszírozta és mozgatta rajta az ujjait.

— Ühüm. Mire vársz még?

— Térdelj fel, baby! A fenekedet akarom.

Kit gyomra összerándult. A teste annyira remegett, hogy alig tudta megtenni, amit a férfi kért tőle. Ryder meleg keze felemelte, megfordította. Segített neki maga alá húzni a térdét. Finoman megcsókolta a hátát, mielőtt felkelt volna az ágyról.

Mac mögé telepedett, és erősen megmarkolta a fenekét. Megszorította, aztán a bal farpofájára csapott. Kit megugrott és felnyögött.

— Nedves vagy, baby.

— Nem mondod, Sherlock — motyogta Kit.

Mac megint a fenekére csapott, ezúttal közelebb a puncijához. A lány lába elgyengült, megbillent. A férfi megragadta a csípőjét, nehogy eldőljön, majd hozzápréselte az ágyékát.

Kit a tarkóján érezte forró leheletét. Mac megharapta a nyakát.

— Mac!

A férfi elhúzódott. Forró nyelve megérintette a csípőjét. Lassan haladt felfelé a gerincén. Amikor elérte a nyakát, megcsókolta és kényeztette ott, ahol másodpercekkel korábban beleharapott.

Ryder megfogta a lány állát, és felemelte a fejét. Kit meglepetten pislogott. Egy pillanatra el is feledkezett róla. Elfeledkezett mindenről, kivéve a finom érzést, amelyet Mac keltett benne.

— Nyisd ki a szádat, drága!

A lány ajka szétvált a férfi parancsára. Érezte, hogy a hüvelyujjával az arcát simogatja. Ryder mozdulatlanul tartotta a lány fejét, és a farkát a szájába dugta.

— Ne mozogj, Kit! Meg akarom dugni a szép kis szádat.

A lány behunyta a szemét, Ryder pedig a torkáig hatolt.

Mac abbahagyta a kényeztetést. Hagyta, hogy engedelmeskedjen Ryder utasításainak, mielőtt ismét megérintette volna.

— Lazulj el, drága! Ennél mélyebben is be tudod kapni. Kezdd el nyelni, az orrodon keresztül vedd a levegőt!

A lány kinyitotta a szemét és felnézett. Elégedettség sugárzott Ryder tekintetéből. Gyengéden, szeretettel nézett rá. Az arcát simogatta és hagyta, hogy teljesítse a kérését.

Ryder elhúzódott és megállt egy pillanatra.

— Most engedd be teljesen, Kit. Mutasd meg, hogy képes vagy rá!

Ismét bedugta a farkát a szájába, egészen hátul a torkáig. Kit ellazította az állkapcsát, és az orrán keresztül vette a levegőt.

— A fenébe is, drága, ez az, jól csinálod!

Ryder hosszabb mozdulatokkal dugta, közben hagyta, hogy időnként levegőhöz jusson. Kit érezte, hogy Mac szétfeszíti a farpofáját, és az ánuszát próbálgatja a farkával.

Felnyögött, amikor a férfi előredöfött, és benyomta a kis nyílást. Lassan érezte, ahogy az ánusza utat enged neki. Az enyhe fájdalom érzése elviselhetetlen gyönyörrel fonódott össze mélyen az altestében.

— Ó, baby! — nyögte Mac. — Olyan kurva szűk vagy. Annyira jó érzés. Szeretem nézni, amikor ennyire szorítod a farkamat, szinte ráolvadsz.

A két férfi mozgása összehangolódott, egyszerre dugták a száját és a fenekét. Kit tobzódott a gyönyörben, amelyet két csodálatos férfi keltett benne. Ryder a hajában matatott, a tarkóját fogta, hogy ne mozogjon a feje, miközben dugja. Mac a csípőjét ragadta meg, újra és újra beléhatolt. Izmos hasa a fenekét csapkodta.

Ryder mozdulatai lelassultak. Kit csalódottan felnyögött, amikor kijött a szájából. Mielőtt bármit mondhatott volna, Mac magához húzta, szorosan megölelte. A farka mélyen a fenekében volt.

— Bízz bennem, baby! — suttogta a lány fülébe.

A férfi felállt vele, megfordult, aztán lassan elhelyezkedett az ágyon. Először leült a lánnyal az ölében, majd a hátára dőlt. A lába lelógott az ágy széléről. Megfogta a lány csípőjét, és szorosan tartotta. Ryder megkerülte az ágyat, és a lány elé állt. Kedvesen rámosolygott, majd széttárta a lábát. Kit fölé mászott, az ágyra térdelt, hogy ne nehezedjen rá.

Előrenyomta a csípőjét, a péniszével izgatta. Mac megérintette a vállát, aztán megfogta a csípőjét, kissé felemelte, hogy a feneke a két férfi közé kerüljön.

— Kérlek — lihegte Kit. — Gyere belém!

Ryder előrehajolt, és szenvedélyesen megcsókolta a lányt. Az egyik kezével lenyúlt, és a puncija bejáratához illesztette a farkát. A hüvelykujjával megérintette a csiklóját, és dörzsölgetni kezdte, mielőtt belehatolt.

— Tárd szét a lábadat nekem, kicsi Kit! Meglovagolunk egy kicsit.

Kit lelkesen engedelmeskedett. Mac és Ryder mozogni kezdett. Ryder minden lökésével ellentartott Mac behatolásának, és fordítva. A természet két, hatalmas, tomboló ereje tartotta fogva a lányt, ami hatalmas gyönyört ébresztett benne.

— Jól vagy, baby? — suttogta a fülébe Mac.

Kit elmosolyodott, hallva az aggódást a hangjában. Olyan kedves volt. Olyan figyelmes. Hogyne érezte volna jól magát? Itt, két férfi között, akiket annyira szeretett. Régóta nem érezte ennyire jól magát.

Ryder lehajolt, és a foga közé vette az egyik mellbimbóját. Megharapta, kis fájdalmat okozott. Kit mellkasa felemelkedett. Még többet akart. Még több kellett neki.

Ryder keményen belehatolt, kiszolgáltatta Macnek. Kit felnyögött, úgy érezte, a két férfi teljesen kitölti. A testében feszültség égett.

Mac keze elindult felfelé a csípőjén. Kit és Ryder közé nyúlt, kíváncsi ujja megtalálta a lány csiklóját. Körkörösen simogatta, miközben Ryder kúrta, és erősen tartotta a testét.

— Ó!

Kit zihálva felnyögött. A szoba elhomályosult körülötte. Hirtelen nedvességet érzett a lába között, és tudta, hogy ő az. Az orgazmus váratlanul ragadta el. Minden előjel, minden fokozatosság nélkül. Egyszer csak döbbenetes kéj robbant szét benne.

Még soha nem érzett ehhez foghatót. A gyönyör tombolt benne, és nem múlt el. Helyette egyre erősebb lett. Hihetetlen magasságokba repítette. Fájdalmas volt, mégsem érte el a saját határait, még nem.

— Istenem! Fáj! — nyögte Kit.

— De izgalmasan fáj, nem, drága? — felelte Ryder nevetve. — Ez jó kis orgazmus volt. Még soha nem éreztem, hogy ilyen nedves lettél volna.

Az egymásnak csattanó hús hangja töltötte meg a helyiséget. Ryder pénisze cuppogó hangot adott, ahogy ki-be húzogatta a lány nedves puncijában.

— Cseréljünk! — szólalt meg Mac.

Mielőtt Kit reagálhatott volna, Ryder a karjába vette, és lehúzta Mac farkáról. Felállt vele. A lány lába még mindig a csípője köré fonódott. Mac felkászálódott. Ryder megfordult, háttal az ágyra feküdt, a hasán a lánnyal.

Mac elhelyezkedett Kit mögött, és hátulról egyetlen hosszú mozdulattal az ánuszába hatolt. Keményen pumpálni kezdte, miközben Ryder szorosan a karjában tartotta a lányt.

— Mac! — kiáltotta Kit újra és újra, ahogy a kéj elhatalmasodott rajta és irányíthatatlanná vált.

Ryder beszívta az egyik mellbimbóját, és vadul rágni kezdte. Összefonta a karját a lány háta mögött és szorosan tartotta. Kit teljesen ki volt szolgáltatva annak, amit a férfiak akartak tőle. Ők pedig mindent megtettek érte.

A lány felsikoltott, amikor úgy érezte, hogy a vaginája szétrobban. Minden idegszála megfeszült, egész testében fájdalmasan rángatózott. Mac a háta mögött felordított a gyönyörtől, és megmerevedett benne. Egy, két, három forró kilövellést érzett a testében. Még egy lökés, és egy nagy kilövellés. Mac ernyedten a hátára hanyatlott, és a fülébe szuszogott.

Ott maradt egy pillanatig, míg elég levegőhöz nem jutott, aztán leszállt róla. Egy cuppanással kihúzta belőle a farkát. Ryder azonnal megfordult vele, és elkezdte a punciját dugni. Lehunyta a szemét felette, és csak pumpálta.

— Ó, drága, szoríts magadhoz!

Kit erősen magához ölelte. Ryder összeszorította a fogát és a szemét, mintha valami nagy fájdalom gyötörné. Aztán egyszer csak felkiáltott, és még egyszer belehatolt.

Megmerevedett, előrefeszítette a csípőjét, és mélyen elment benne. A lányra hanyatlott, köré fonta hatalmas karját. Megölelte, ziháló mellkasa Kit mellének feszült. Megcsókolta a nyakát, a fülét, aztán az ajkára tapasztotta a száját.

A lány magához szorította, a haját simogatta, ahogy a férfi mellkasa emelkedett és süllyedt a kimerültségtől. Végül Ryder arrébb húzódott. Ahogy eltávolodott tőle, Mac átölelte a derekát, és felhúzta maga mellé.

— Szeretlek, baby! — suttogta.

— Én is szeretlek! — mondta a lány rekedten.

Mac felegyenesedett, és felvette a lányt az ágyról. A mellkasához szorította.

— Gyere, letusolunk, aztán alszunk egy kicsit!

Ryder kinyitotta a szemét. Nem tudta, mire ébredt fel. A szobában sötét volt. Pislogott, hogy a szeme alkalmazkodjon a félhomályhoz. Az ágyra pillantott, és látta, hogy Kit nincs ott. Nem messze tőle Mac aludt csendesen az ágy másik végében.

Halkan leszállt az ágyról, és benézett a fürdőszobába. Üres volt. A nappaliba ment. Az óceán hangja szűrődött be a szobába. A franciaablak nyitva volt, és látta, hogy Kit az erkély korlátjának dőlve áll odakint.

Az utcáról felszűrődő fények megvilágították a lányt. Ryder látta, hogy a Harley pólóban van, amit tőle nyúlt le. Más nem volt rajta.

Korábbi szeretkezésük ellenére merevedése lett. Soha nem kaphat eleget belőle.

Csendesen kilépett az erkélyre. A lány nem hallotta meg. Megfogta Kit fenekét, aztán a póló alá csúsztatta a kezét, és felhúzta a derekára.

Kit felsóhajtott, de nem nézett hátra.

Ryder az egyik kezével megfogta a farkát, a másikkal szétfeszítette a lány combját, amíg a puncija szabaddá nem vált. Két másodpercen belül tövig benne volt.

A lány felnyögött és nekifeszült.

Ryder finoman, és megnyugtatón a hátát simogatta.

— Miért vagy fent, drága? Megint valami rosszat álmodtál?

Kit nekinyomta a testét. Ryder elhúzódott tőle, de csak annyira, hogy ismét beléhatoljon. Szerette nézni, ahogy beledugja a farkát a lány testébe, ahogy a pénisze felfeszíti a lányt, és a nedves hús körülöleli.

— Igen — suttogta Kit.

— Ó, drága, de hiszen tudod, Mac és én sohasem hagynánk, hogy megint bántsanak. A szemétláda, aki fájdalmat okozott neked, hosszú-hosszú ideig börtönben lesz.

— Rosszulesett, hogy elmentél, Ryder — mondta Kit. A hangja elakadt, amint a férfi újra beléhatolt.

— Még nem mentem el, baby — tréfálkozott a férfi.

Kit halkan nevetett.

— Hiányoztál, Ryder. ígérd meg, hogy többé nem fogsz elhagyni.

A férfi megállt és lehunyta a szemét. A pokolba is, nem ígérhet neki ilyet, vagy igen? A fenébe! Nem felelt. Helyette a kezét a lány mellére csúsztatta. A hüvelyk- és mutatóujja közé fogta a mellbimbóját. Hallotta, hogy a lány lélegzete elakad.

Ryder elmosolyodott.

— Tetszik, drága?

— Ó, igen.

Ryder szerette, hogy Kit ennyire érzékeny, ennyire zabolátlan. Nem ijed meg a vágyaitól, és nem fél elvenni, amit akar.

Mélyen beléhatolt és mozdulatlan maradt benne. Kit nyugtalanul fészkelődött előtte.

— Ryder, kérlek! — könyörgött.

A férfi megragadta a csípőjét, és magához szorította.

— Készen állsz arra, hogy megkúrjalak, drága?

Kit felnyögött és megremegett. Közel járt az orgazmushoz. Ryder érezte, hogy a teste megfeszül a farka körül, belül apró rángások indultak el.

— Van fogalmad róla, mennyire jól érzem magam veled, Kit? Megőrjítesz.

— Fogd be a szád, és dugjál! — nyöszörgött a lány.

Ryder felnevetett, de megadta neki, amit akart. Félretéve minden finomságot és gyengédséget, keményen kefélni kezdte.

Kit megmarkolta az erkélykorlátot. A fenekének csapódó ágyék csattogó hangja hallatszott az éjszakában. A távolban az óceán morajlott.

Ryder már közel volt. A pénisze fájdalmasan megdagadt. Az összes vér az ágyékába tolult. Nem kis erőfeszítésébe került, hogy kihúzza a farkát a lány hívogató vaginájából. Kit azonnal csalódott hangot hallatott, és igyekezett megtartani az egyensúlyát.

A férfi a hátára tette a kezét, és nem hagyta, hogy fészkelődjön.

— Ó, drága, még messze nem végeztem veled.

Megmarkolta a péniszét, és a Kit puncija feletti szűk nyílás felé közeledett vele. Ahogy a makkja megérintette az ánusza bejáratát, Kit összerezzent.

— Istenem! — nyögött fel. — Nem tudok már állni. Összecsuklik a lábam.

Ryder nevetett.

— Tudod, drága, nem igazán van más választásod. Állj csak meg szépen a lábadon, és légy jó kislány. Egész éjjel a fenekedet fogom dugni.

Kit teste megrándult, és remegni kezdett, ahogy a férfi pénisze a szűk nyíláshoz préselődött. A teste csak lassan engedte be, de Ryder nem kapkodta el. Végül a kemény izom engedett, és a férfi bedugta a makkját.

— Ryder! — zihálta Kit.

— Maradj velem, drága! Csak egy percet kérek!

A lány hátratolta a fenekét, hogy mélyebben befogadja, de Ryder hátrahúzódott, és rácsapott a hátsójára.

Egy ideig úgy maradt, ahogy volt. Élvezte, hogy a lány ánusza a makkjára szorul. Aztán előrenyomta a csípőjét, és tövig belehatolt.

Kit a korláthoz préselődött. Ryder megfogta a csípőjét, és mozdulatlanul tartotta. Újra és újra kihúzta belőle a farkát, és határozottan visszatolta.

Megérintette a hasát, a keze lejjebb tévedt a puncijához. A csiklóját izgatta. Kit felpúposította a hátát.

— Ryder, kérlek, fejezd be!

A férfi két ujja közé vette a kemény csiklót, és erősen kúrni kezdte a lányt. A finom hús szorítása a péniszén hatalmas izgalommal töltötte el. Az orgazmus tűzvészként emésztette fel az ágyékát. Az összes gyönyör epicentruma a lába közé korlátozódott, a lehető legmélyebben a lányba akart hatolni.

— Istenem, drága!

A magja forrón ömlött a lány testébe. A lába remegett. Kitre támaszkodott, ahogy a kéj uralma alá került. A teste rángatózott, és lehunyta a szemét, ahogy az orgazmus utolsó hullámai távoztak.

Kit egész testében remegett, és rázkódott, amikor Ryder óvatosan elhúzódott tőle. A korlátra hanyatlott. A férfi felemelte és a karjába vette.

— Gyere be, drága! Hadd törődjek veled egy kicsit.

Kit bólintott. Ryder bevitte a lakosztályba, és becsukta az ajtót mögöttük.

— Menj, és feküdj le a díványra! Hozok egy törölközőt — mondta Ryder kedvesen.

Kit a díványra térdelt, aztán a hasára feküdt. Behunyta a szemét, ahogy az arca a párnához ért. Teljesen elégedett volt. A hiányérzete elmúlt. Ryder kitöltötte, ahogy csak ő tudta.

Nagyon szerette Macet. Soha nem csalná meg. De szerette Rydert is. Talán nem annyira — ekkor megálljt parancsolt a gondolatainak.

Eszébe jutott a beszélgetés közte és Ryder között jó néhány hónappal korábban. Amikor azt mondta neki, hogy nem úgy szereti őt, ahogy Macet. Akkoriban Kit azt gondolta, hogy ez mit se számít. De nem, sokat számított.

Meleg kéz fonódott a testére, széthúzta a fenekét, és nedves törölköző ért az ánusza érzékeny bőréhez.

— Jól vagy, drága? — kérdezte Ryder halkan, közel a füléhez.

Kit megfordult és felült.

— Jól vagyok.

Ryder leült mellé, és izmos mellkasához húzta a lányt. Kit odabújt hozzá, és az ujjával a sárkánytetoválást simogatta a mellkasán.

— Mesélj nekem a rémálmaidról — kérte a férfi.

Kit sóhajtott.

— Őrültség, tudom. De néha, amikor lehunyom a szemem, őt látom. Minden olyan valóságos. Ott vagyok az erdőben, futok, ahogy csak tudok, megőrülök a félelemtől, és attól félek, hogy soha többé nem látlak téged és Macet.

Ryder lenyelte egyre fokozódó dühét, és még szorosabban magához ölelte a lányt. A karját simogatta.

— Többet nem fog bántani, drága. Soha többé.

Ryder hangot hallott és felnézett. Mac állt a nappali ajtajában.

— Minden rendben? — kérdezte Mac, és odament a díványhoz. Az arcán aggodalom tükröződött.

Kit kibontakozott Ryder öleléséből és felállt. Machez bújt, aki magához ölelte a lány apró testét.

— Rossz álom? — kérdezte Mac.

A lány bólintott, és Mac megnyugtatásul a haját simogatta. Ryder hirtelen furcsán érezte magát, mintha nem lenne joga ott lenni, és Kitet kényeztetni.

— Gyere vissza az ágyba, baby! — mondta Mac halkan.

Ahogy a hálószobába vezette Kitet, hátranézett a válla felett.

— Nem jössz, tesó?

Ryder megrázta a fejét.

— Nem, menjetek csak. Kiment az álom a szememből.

Tudta, hogy Mac az ágyba viszi és szeretkezni fog vele, hogy elűzze a rossz álmokat. Ryder nem akarta, hogy feleslegesen ott tébláboljon.

Ahogy Mac és Kit eltűnt a hálószobában, felállt és kiment az erkélyre, ahol percekkel korábban Kittel szeretkezett. Előredőlt, és az óceánt nézte az autópálya túloldalán.

Mi a fenéhez fog kezdeni? Ha okos, olyan gyorsan olyan messzire rohan, amilyenre csak tud. Kitnek fájni fog, de átvészeli, és ott lesz neki Mac.

De neki nem lesz ott a lány. Akkor még bármi, bármi jobb volt ennél.

Negyedik fejezet

Ryder arra ébredt, hogy Mac becsoszog a nappaliba. Kinyitotta az egyik szemét és látta, hogy a franciaablak előtt áll, az óceánt nézi.

— Kit még alszik? — kérdezte Ryder a díványról.

Mac megfordult és bólintott.

— Igen, meg se mozdult, amikor felkeltem.

Ryder ásított és nyújtózkodott.

— Elmegyünk ma a strandra?

— Igen, Kit hozta a fürdőruháját. — Mac elmosolyodott. — Ha egyáltalán annak lehet nevezni.

— A pokolba, haver, azt ne mondd, hogy azt a két pántot hozta, amit bikininek nevez.

Mac felnevetett.

— Tudod, hogy képtelen vagyok megtagadni tőle bármit is.

— Figyelj, amikor majd lecsuknak bennünket, mert szétrúgtuk a bámészkodók seggét, máshogy fogod gondolni — morogta Ryder.

— Hé, nem iszol egy sört? — kérdezte Mac a hűtőtáska fölé hajolva, amit magukkal hoztak.

— Dehogynem — mondta Ryder és feltápászkodott. — Sosincs túl korán.

Mac odaadta neki a sörösdobozt, aztán lehuppant a dívány előtti székre.

— Mesélj, mi történt veled az elmúlt időben? — kérdezte Mac, és kinyitotta a sörét.

Ryder felhúzta a szemöldökét.

— Mire gondolsz?

Mac megvonta a vállát.

— Nem voltál önmagad.

Ryder kényelmetlen bizsergést érzett a gerince mentén. Megfordult, és egy hajtásra kiitta a sör felét.

— Nem egészen értem, mire gondolsz — felelte nyugalmat erőltetve magára.

— Haragszol Kitre valami miatt? — kérdezte Mac. A tekintete aggódó volt, ahogy a barátjára nézett.

— Istenem, dehogy! Ugyan mit tett volna Kit, amiért megorroltam volna rá?

Mac arca ellágyult, és beleivott a sörébe.

— Nem tudom, haver, de úgy nézett ki, mintha kerülnél bennünket. Úgy értem, ha nem akarod, hogy ilyen kapcsolat legyen köztünk, akkor csak szólj.

A pokolba is. Mit mondjon erre? Igen. Nem. Igen. Nem. Vagy ami még jobb: a nődet akarom, Mac. Félreállnál az útból?

Ryder beletúrt a hajába és megdörzsölte a fejét.

— Semmi ilyesmiről nincs szó, Mac. Tudod, hogy szeretem Kitet.

— Igen, tudom. De mintha ott lenne egy „de”.

Előredőlt, kíváncsian meredt Ryderre. Ryder feszült lett. Lehet, hogy Mac rájött?

— Ugye nem amiatt aggódsz, ahogy érzek iránta, vagy igen? — kérdezte Mac.

Lassan megkönnyebbülés áradt szét Ryder mellkasában. Lecsapott a kiskapura, mint éhes kutya a steakre.

— A pokolba, haver. A te barátnőd, és vele szeretkezem. Igen, ez aggaszt néha.

Mac hátradőlt.

— Ha bárki más lenne, engem is zavarna. Az biztos. De te és én pontosan tudjuk, hogy nagyon fontosak vagyunk Kitnek. Mióta az eszünket tudjuk, szeretjük, és nem ő az első nő, akit megosztunk egymással.

— Egyik sem érdekelt minket ennyire — mondta Ryder óvatosan. Hülye barom. Be kellene fognia a száját, mielőtt még kibök valami hülyeséget.

— Szerintem ez teljesen rendben van — válaszolta Mac csendesen. — Nézd, megbízom benned, és pokolian bízom Kitben is. Szeret engem. Soha nem csalna meg, és te sem. Valójában örülök annak, hogy tudom, ha bármikor történne velem valami, te ott lennél neki. Rendőrként nincs semmi garancia arra, hogy hosszú és boldog életem lesz. Ráadásul nem arról van szó, hogy szeretkezel vele a hátam mögött.

Ryder nem válaszolt. Hallotta magában a bölcs hangot, amely azt súgta neki, hogy fogja be a száját. Kár, hogy soha nem hallgatott rá.

— Szeretkeztem vele az éjjel, amíg aludtál.

Mac nevetett.

— Haver, ez minden, amin görcsölsz? Bűntudatod van, mert szeretkeztél Kittel, amíg én aludtam?

Ryder megvonta a vállát.

— Nem így terveztem.

Mac megrázta a fejét.

— Gondolod, meghívtalak volna, ha nem tudom, hogy szeretkezni fogsz vele? A másik szobában voltam, ember. Nem a város másik végében. Nem titokban csináltad, hatalmas különbség. Kitnek rémálmai voltak. Boldog vagyok, hogy megnyugtattad. Azt kívánom, bárcsak ébren lettem volna.

— Miről beszéltek ti ketten? — kérdezte Kit álmosan.

Ryder megfordult, és megpillantotta Kitet az ajtóban. Még mindig a Harley Davidsonos pólóját viselte. A haja kócos volt, és bájosan álmos tekintettel nézte őket. Pokolian szexi volt. Mintha most bújt volna ki a szeretője karjából, és még többet akarna.

Mac kinyújtotta a karját. Kit odabotorkált, ahol ült. Becsúszott a férfi ölébe és összekuporodott, mint egy elégedett cica. Mac egész viselkedése megváltozott. A lány haját simogatta, és a feje felett Ryderre nézett.

Kimondatlan egyetértés, határozottság ült az arcán, amiből Ryder tudta, hogy a beszélgetésüknek vége. Macnek az égvilágon semmi baja nem volt a kapcsolatuk alakulásával.

Ryder gyomrában furcsa érzés kelt. Sajnálkozás volt. Soha életében nem állhat Mac és Kit közé. Mindegy, mennyire szerette Kitet, mennyire vágyott arra, hogy a szíve az övé legyen. Képtelen lenne feladni a barátságát Mackel, és képtelen lenne fájdalmat okozni a lánynak azzal, hogy választásra kényszeríti.

— Éhes vagyok — motyogta Kit Mac mellkasának.

— Én is, de nem ételre vágyom — felelte Mac.

Ryder nevetett, és egy pillanatra elfeledkezett komor gondolatairól. Kit ugyanúgy hatott rá is. Elég volt, hogy belépett a helyiségbe, ahol ő van, máris minden idegszálával felé fordult.

— Mac — ellenkezett Kit. — Teljesen lestrapáltatok. Adjatok enni, mielőtt kidőlök.

Mac hatalmasat sóhajtott.

— Jól van. Talán le tudok mondani a vágyamról, hogy inkább megetessem a nőmet. Öltözz fel, baby! Ryder és én elviszünk reggelizni.

Kit szájon csókolta Macet, majd visszatámolygott a hálószobába.

Amikor eltűnt az ajtóban, Mac felállt és az öklét Ryder elé tartotta.

— Akkor minden rendben?

Ryder felállt, és az öklét Macéhez érintette.

— Igen, haver, minden rendben.

— Akkor jó. Gyerünk, szerezzünk valami kaját a csajunknak, és vigyük le a strandra egy kicsit.

Ryder bólintott és a hálószobába ment, hogy felöltözzön.

Kit kilépett a hotel előcsarnokából, és mélyen belélegezte a meleg, sós levegőt. Istenem, milyen jó érzés volt a napon lenni. Könnyűnek és gondtalannak érezte magát.

Virágmintás kendője a lábát simogatta, ahogy a kocsi felé mentek. Csak egy bikinit viselt alatta, a könnyű anyagot a derekára tekerte, leért egészen a lábáig. A bikini felsőrésze nem sok mindent takart, de úgy tűnt, hogy Mac és Ryder nem bánja.

A lány az egyik fickóról a másikra nézett, miközben arra várt, hogy kinyissák neki a kocsi ajtaját. Egyformán öltöztek fel, rövidnadrágot és izompólót viseltek. Mac rövid, szőkésbarna haja izzott a napfényben, igazi szívtiprónak látszott. Keménykötésű, izmos, csodálatos férfi.

Ryder vagány volt, mint mindig. Kit szerint nincs, aki ki merne vele kezdeni. A karja vastag és izmos. A legfeszesebb hasa volt, amelyet valaha férfin látott. A tetoválások és a fülbevalók csak kihangsúlyozták vagány külsejét.

Ryder fekete haja hullámzott a szélben, kissé elemelkedett a vállától. A lány legszívesebben simogatta és a kezére tekerte volna.

— Jössz, drága?

Kit Ryderre mosolygott, aki szélesre tárta előtte az ajtót. Becsúszott az első ülésre, aztán beült középre, hogy Mac és Ryder is elférjen mellette.

Bűnös, izgalmas bizsergés kelt a gyomrában, ahogy a tengerparti úton haladtak. Imádott eljárni a két férfival. Imádta az érzést, hogy két csodálatos, erős ember veszi körül, megvédik és szeretik.

Felsóhajtott, hátrahajtotta a fejét és hagyta, hogy a nap a szélvédőn keresztül az arcába tűzzön.

— Egészen elégedettnek látszol, baby — mondta Mac. Kit mosolygott, de nem nyitotta ki a szemét.

— Az vagyok. Csodálatos ötlet volt, Mac. Nem lehetek elég hálás érte. — Kinyitotta a szemét és Ryderre nézett. A kezét a férfi tetovált karjára tette. — Köszönöm, hogy eljöttél, Ryder. Nem lett volna ugyanaz nélküled.

— Érted bármit, drága — felelte Ryder rekedten.

A lány odahajolt és megcsókolta. Az ajka elidőzött a férfién. Ryder a hajába túrt és mozdulatlanul tartotta a fejét, míg a nyelve a lányét kereste. Aztán láthatóan vonakodva elhúzódott tőle.

Kit mosolygott, aztán Machez fordult és megcsókolta.

— Ti vagytok a legjobb fickók a világon. Nem érdemellek meg benneteket.

Mac csodálkozva nézett rá.

— Miért mondasz ilyen őrültségeket, baby?

— Boldog vagyok, hogy mindketten visszajöttetek — mondta a lány csendesen.

Mac beállt a kávézó parkolójába, ahol reggelit is felszolgáltak, és leállította a motort. Mintha Ryder ott se lett volna, Mac Kit felé fordult az ülésen, és a tenyerébe vette az arcát.

— Soha nem volt kérdéses számomra, hogy visszajövök érted, Kit. Ha újra kellene kezdenem az egészet, az egyetlen dolog, amin változtatnék, hogy magammal vinnélek téged is. Egész hátralévő életemben sajnálni fogom, hogy nem így tettem.

Kit elpirult és kis híján elállt a szívverése. Vajon létezik nála szerencsésebb nő? Képtelen volt elhinni.

Mac karjába hullott, és az arcát szerelmesen a mellkasához dörzsölte.

— Annyira szerencsés vagyok! — suttogta.

Mac magához szorította.

— Olyan őrültségeket beszélsz, baby.

Mac elengedte a lányt és kinyitotta az ajtót. Kit a másik oldalon szállt ki, mert Ryder már a kocsi mellett állt. Kinyújtotta a karját, Kit pedig rögtön élt a lehetőséggel. A férfi lesegítette, Kit pedig gyorsan mellette termett. Ryder átkarolta a derekát, és a bejárat felé indultak.

Ott volt két őrületes pasas között, és csak úgy besétált egy étterembe. Ami a fantáziát illeti, nem semmi kép volt.

— Mi ez a kaján mosoly az arcodon, drága? — kérdezte Ryder halkan.

— Csak kicsit pajzánnak érzem magam — felelte a lány.

— Isten irgalmazzon nekünk — motyogta Mac.

Kit Mac gyomrába könyökölt, és fényesen rámosolygott a pincérnőre, aki arra várt, hogy az asztalhoz kísérje őket.

Egy órát töltöttek az étteremben. Nevetgéltek, tréfálkoztak és ettek. A feszültség és a félelem, amely oly sokáig gyötörte Kitet, elszállt a kellemes társaságban. Már alig várta, hogy a nap sugaraiban fürödjön.

Amikor befejezték a reggelit, Mac intett a pincérnőnek, hogy kéri a számlát.

— Eleget ettél, baby?

Kit bólintott és felnyögött.

— Túl sokat is.

— Enned kell. Sok energiát vesztettél — incselkedett a férfi.

— Menjünk! — mondta Kit türelmetlenül, és Ryder karját rángatta. — Homokot akarok érezni a talpam alatt.

Mac nevetett.

— Ti ketten menjetek a kocsihoz. Azonnal ott leszek, amint kifizettem a számlát.

Kit megfogta Ryder kezét, és a bejárat felé húzta. A férfi kedvesen rámosolygott, de az arckifejezése zárkózott maradt. A lány arcáról leolvadt a mosoly, ahogy a kocsi felé haladtak.

Kit az ajtónak támaszkodott, és nem hagyta, hogy Ryder kinyissa. A szemébe nézett és az arcát fürkészte. Aztán felnyúlt, és a kezét a férfi arcához érintette.

— Elmondod nekem, mi a baj? — kérdezte a lány finoman.

Kit nem is volt biztos benne, hogy tudni akarja. Nem volt hozzászokva, hogy Rydernek titkai legyenek előtte. Az ösztöne azt súgta, akármire is gondol, azt nem lesz jó hallani. Megőrült vajon, hogy tönkre akarja tenni a hétvégéjüket?

Ryder tekintete ellágyult, amikor felemelte a kezét és megfogta a lányét.

— Nincs semmi baj, drága. Tudod, hogy szeretek veled és Mackel lenni.

Kit kétkedve összeráncolta a szemöldökét.

— Biztosan így van? Csak mert…

— Mert mi, kicsi Kit?

— Mert nem voltam benne biztos, hogy velünk akartál lenni az utóbbi időben.

Ryder a foga között szitkozódott, aztán a kezébe vette a lány arcát.

— Nézz rám, drága!

Ryder mélyen a szemébe nézett, és a homlokát a lányéhoz érintette.

— Sajnálom, hogy ilyen bénán viselkedtem. Tudod, hogy soha nem bántanálak. Soha nem akartalak kerülni.

Kit mellkasában elégedettség érzése áradt szét. A lelke mélyén kíváncsi lett volna, vajon a végéhez közeledik-e nem mindennapi kapcsolatuk. Ha csak magára gondolt, nem akarta, hogy Ryder eltűnjön az életéből. Elkötelezte magát Macnek. Szerette Macet. De Rydert is. Mindig is szeretni fogja.

Halványan elmosolyodott.

— Örülök. Nem akarom, hogy eltűnj.

Ryder erős karjába vonta és magához szorította.

— Senki sem fog elhagyni, drága Kit. Soha többé. Gyerünk és szórakozzunk egy kicsit.

— Mozogjatok, ti ketten, ne kelljen kihívnom a rendőrséget miattatok — évődött Mac, ahogy közeledett hozzájuk.

— Te vagy a zsaru — vágott vissza Kit.

— Így van, baby. Ne felejtsd el. Használni fogom a bilincset is, ha szükség lesz rá.

Kit gyomra összerándult, és forró vágy öntötte el a testét. Az biztos, hogy jól bánik a bilinccsel. Pontosan emlékezett az utolsó alkalomra, amikor Mac és Ryder játszadozott vele.

— Istenem, Mac, fejezd be, különben soha nem jutunk el a strandra — motyogta Ryder.

Mac nevetett és átment a vezetőülés felőli oldalra.

— Szerintem tetszett neki a bilincses történet, cimbora.

Ötödik fejezet

Kit belefúrta a lábát a nedves homokba a parton. Behunyta a szemét, hátrahajtotta a fejét, és mély levegőt vett. Aztán kinyitotta, és az óceánra nézett. Egy rákhalász hajó körvonalai bontakoztak ki a horizonton. Kisebb kiránduló hajó úszott nem messze a parttól.

Tökéletes nap volt. Az óceán csodálatosan kék. A ritka alkalmak egyike Texas partja mentén. Minden halász dédelgetett álma, Mac szerint. A partközeli víz rendszerint zavaros, hordalékos és zöld, de aznap az óceán kék színben játszott, ameddig a szem ellátott.

Kit beljebb ment a vízbe, míg a lágy hullámok nyaldosni nem kezdték a térdét. Hátrapillantott a válla felett és mosolygott. A két férfi jó néhány méterre mögötte állt, tekintetük a fenekére szegeződött. Visszafordult az óceán felé, és megrázta a hátsóját a hatás kedvéért.

A bikinije — ha egyáltalán annak lehetett nevezni — vérlázító volt. Alapvetően csak egy pánt volt némi anyaggal a felsőrészen. Ha nem barnult volna le teljesen az otthoni szoláriumban, nem szívesen mutogatta volna rikítóan fehér fenekét a világnak. De a bőre krémesen barna tónusától szexinek érezte magát, és nem bánta, ha a fickók megőrülnek érte a parton.

Beljebb sétált a meleg vízbe, majd előredőlt és könnyed mozdulatokkal siklott a vízben. Úszott, amíg a víz mélyebb nem lett, aztán letette a lábát a homokos fenékre.

Elégedett sóhaj kíséretében felfeküdt a vízre és kényelmesen lebegett a hátán. A nap magasról tűzött. Kit hunyorgott a fénysugárban, és élvezte a nap melegét. A szabadságot. Azt, hogy hosszú idő óta először nem érezte a félelem és a határozatlanság kellemetlen mellékízét.

— Úgy nézel ki, mint egy cica, aki szépet álmodik.

Kit előrehajtotta a fejét, letette a lábát. A szíve hevesen vert.

— Ne haragudj, nem akartalak megijeszteni.

Kit mosolygott.

— Mit keresel te itt? Nem gondoltam volna, hogy bejössz úszni.

— Képtelen voltam nem követni a kívánatos fenekedet bárhová — mondta Ryder.

A férfi megölelte, és a lány csupasz fenekére csúsztatta a kezét. Az ujjával végigsimította a farpofái közötti rést. A hullámok a lány lába közötti finom bőrt nyaldosták.

— Nem is tudtam, hogy feltűnt neked — mondta Kit ártatlanul.

Ryder szorosan megölelte a lányt. Kit a hasán érezte a férfi erekcióját.

— Szóval mégis…

— Szörnyen izgalmas vagy — hörögte Ryder.

— Mit szándékozol tenni velem?

— Egész éjszaka dugni foglak — felelte Ryder és a szemében vágy égett. Nem viccelt. — Minden lehetséges pózt ki fogok próbálni veled. Megdugom a szádat, a puncidat és a fenekedet. Könyörögni fogsz a kegyelemért.

Kit elgyengült a férfi ölelésében, Rydernek meg kellett tartania. A gyomra összerándult, és izgalom áradt szét a testében a szavaira.

Ryder megcsókolta. Keményen. Birtoklón. Alig hagyta levegőhöz jutni. Aztán hirtelen elhúzódott tőle.

— Csak azt akartam, hogy legyen min töprengened addig — incselkedett a férfi.

A lány figyelte, ahogy eltűnik a vízben, majd a part felé úszik. Még egy ilyen férfit! Annyira felizgult, hogy egy érintésre képes lett volna elmenni. De Ryder meg sem érintette. Olyan izgatott lett, alig várta, hogy visszamenjenek a hotelbe, és megtudja, mi vár rá.

Lebukott a víz alá és egy ideig a víz alatt úszott, mielőtt feljött levegőért. Imádta a vizet. Súlytalannak, kecsesek, gondtalannak érezte magát. Hamarosan elérte a sekélyebb részt, ahol leért a lába, és elindult a part felé.

Ahogy közeledett, meglátta Rydert, aki a homokon feküdt és a könyökén támaszkodott. Összeráncolta a homlokát és Macet kereste. Felnézett a magas partra, ahol a kocsi parkolt, de már nem volt ott.

Kit Ryderhez sétált.

— Hol van Mac?

A férfi rámosolygott.

— Boltba ment.

— Boltba? Mi a fenének?

— Felszerelésért — felelte kurtán Ryder.

Kit rábámult, mintha elvesztette volna az eszét. Felszerelésért? Nem is akarta tudni, miben sántikálnak azok ketten. Jobban teszi, ha meg sem kérdezi.

Ryder a homokra csapott maga mellett.

— Gyere, feküdj le, drága!

Kit négykézlábra ereszkedett és odament hozzá. Megfordult, amíg a feneke a férfi oldalához nem ért, aztán letette a fejét Ryder kinyújtott karjára.

A férfi a csípőjére tette a kezét. Az ujja centiméterekre volt a vaginájától. Kit szerette, amikor megérinti. Ő és Mac nagyon birtoklón bántak vele. Szerették gyakran megérinteni, megjelölni. Kit nagyon élvezte.

Ryder álla a lány vállához ért, az ajka a nyaka felett lebegett.

— Finom vagy — motyogta Ryder. — Egy kicsit sós, de mindig édes.

Rydernek felállt a farka. Kit a farpofája között érezte. A férfi felizgult. Méghozzá nagyon. Mocorogni kezdett, a péniszét a feneke közé dörzsölte, egyre mélyebbre jutott a farpofái között. A pénisze a rövidnadrágja anyagának feszült. Kit még soha nem érzett akkora késztetést, mint most, hogy benyúljon a rövidnadrágjába. Legszívesebben kivette volna, és addig szopogatja, amíg a férfi kegyelemért nem könyörög.

De nyilvános strandon voltak, a pokolba is. Annak ellenére, hogy eltávolodtak a tömegtől, még kószált néhány ember körülöttük.

— Mikor jön már vissza Mac? — kérdezte Kit türelmetlenül. Ryder a fülébe nevetett.

— Türelem, drága. Ígérem, megéri megvárni.

Kit sóhajtott, és közelebb húzódott hozzá. A nap meleg volt, a bőrét kényeztette. Tetszett neki, hogy érzi Ryder testét a sajátján. A türelem nem tartozott az erényei közé, de ezúttal kiélvezi a pillanatot, amíg Mac vissza nem tér.

Kit a nevét hallotta, és valamit motyogott válaszul. A nevetés egészen felébresztette.

— Gyere, baby, fel kell kelned a napról, mielőtt leégsz.

A lány kinyitotta a szemét és meglátta maga felett Macet. A testével eltakarta a napot a tekintete elől.

— Visszajöttél! — mondta a lány és a szája széles mosolyra húzódott.

Mac arckifejezése ellágyult, és lassan vágy kelt a szemében.

— Imádom, amikor így nézel rám, baby.

— Hogyan nézek rád? — kérdezte a lány. Megpróbált felülni, Ryder karja a hátához nyúlt és felsegítette.

— Mintha boldog lennél, hogy látsz — mondta Mac.

— Így van. Hiányoztál.

Kit előrehajolt, és átölelte. Szorosan tartotta, az állát a férfi vállára tette. Elnézve felette észrevett néhány embert a strandon, akik őket bámulták.

Kis híján elmosolyodott. Biztosan furcsán nézett ki, hogy az egyik pillanatban egy férfi karjában alszik, a következőben pedig már egy másikat ölelget.

Ryder a fenekét simogatta, mire még jobban elmosolyodott. Ha eddig valaki azt gondolta róla, hogy zavarja, ha két férfi nyilvánosan kényezteti, jó nagyot tévedett. Nagyon izgalmas dolog. Kit imádta, amikor ketten mások előtt foglalkoztak vele. Lehet, hogy kurvának gondolják, de nem érdekelte.

Elhúzódott Mactől, majd forrón megcsókolta az ajkát. Válaszul Mac felállt és felemelte. Megfogta hátul a fenekét, és feljebb húzta. Ott álltak, a lány lába a férfi csípője körül, Mac keze a fenekén, és az ajka szorosan a férfiéra tapadva.

Hadd bámuljanak csak a helyiek, ha még nem láttak ilyet!

— Gyerünk vissza a hotelbe — mondta Mac rekedt hangon.

— Igen, menjünk — felelte Kit. — Le kell mosnom magamról a homokot.

Mac leengedte a lányt, Ryder pedig mögé állt. A kezét a fenekére csúsztatta, és birtoklón ott tartotta, ahogy elindultak a lépcső felé.

Néhány perccel később beléptek a hűvös hotelszobába. Kit megremegett.

— Megnyitom nekünk a zuhanyt, baby.

Kit követte Macet, és várta, hogy belépjen a zuhanyzófülkébe és megnyissa a vizet.

— Fordulj meg! Kikötöm a bikinidet — mondta Mac.

A lány megfordult, és a férfi kikötötte a felsőrész vékony pántját. Amikor meglazult, Kit a földre ejtette. Aztán Mac megfogta a bikinije alsó részének szegélyét, átbújtatta a csípőjén. Meztelenül állt ott.

Mac bevitte magával a zuhany alá. Kit felsóhajtott, amikor a meleg víz elkezdett záporozni rá. A férfi megmosta a haját, majd leöblítette. Aztán beszappanozta a testét, különös tekintettel a puncijára. Mielőtt befejezte volna, Kit rettenetesen felizgult. Alig tudott megállni a lábán. A térde remegett, ahogy Mac ujja újra és újra a csiklójára tévedt.

A lány felnyúlt, és összefonta a karját a férfi nyakán, hogy meg tudjon állni a lábán. Mac hosszan ránézett, kék szeme izzott.

— Jól érzed magad, baby?

A lány bólintott.

— Nagyszerű, hogy kitaláltad ezt, Mac. Nagyon jól érzem magam.

Kit magához húzta a férfit, és megcsókolta. A vízsugár az ajkukat simogatta.

— Nagyon szeretlek.

Mac megragadta a lányt, és szorosan megölelte.

— Én is szeretlek, baby. Örökké.

A lány mögé nyúlt és elzárta a vizet. Aztán kilépett a zuhanyfülkéből, megfogott két törölközőt, és az egyiket átnyújtotta Kitnek. Megtörölköztek és bementek a hálószobába. Ryder elment mellettük, zuhanyozni indult. Kajánul rámosolygott Macre, mielőtt becsukta maga mögött az ajtót.

— Mi volt ez? — kérdezte Kit.

Mac csak mosolygott.

— Azt mondtam neki, mindent előkészítek, mire kijön a zuhany alól.

A lány felhúzta a szemöldökét.

— Mit akarsz előkészíteni?

— Téged.

Kit szíve hevesebben kezdett verni, és idegesen megnyalta az ajkát.

— Valami különlegeset terveztünk ma estére — folytatta.

— Értem. Mikor kezdődik?

— Most — mondta a férfi.

Kinyújtotta a kezét és lerántotta a lányról a törölközőt. A földre hullott. Kit meztelenül állt előtte, a lába remegett a várakozástól.

Mac egy táskához ment, ami a földön feküdt. Kit addig észre sem vette. Vagy a táska nem volt ott korábban.

A férfi kötelet és egy kést vett elő. A lány szeme elkerekedett, amikor Mac felé fordult a kötéllel és a késsel a kezében.

— Feküdj le az ágyra! — utasította határozottan a férfi.

A hangjában nem volt semmi kényeztetés. A rendőr Mac volt, nem figyelmes szerelme. A hatalommal bíró férfi hangja volt. A férfié, aki megszokta, hogy másokat irányít.

— Ne kelljen még egyszer mondanom! — mondta Mac halkan és vészterhesen.

Kit tett egy lépést az ágy felé, de kis híján összeesett. Istenem, teljesen ellágyult. Nedvességet érzett a lába között, a legszívesebben azonnal odanyúlt volna, hogy enyhítse a kínzó fájdalmat.

Mac megragadta a karját és az ágyhoz vitte. A hátára fektette, majd mindkét kezét a feje fölé húzta.

— Ne mozogj!

Kit bólintással jelezte, hogy megértette. Nem volt benne biztos, hogy képes megszólalni.

Mac levágott egy darab kötelet, aztán gyorsan a csuklójára kötötte. A kötél másik végét az ágytámlához kötötte, fogságba ejtve a lányt.

Hátralépett és elégedetten mosolygott.

— Csodálatosan nézel ki kikötve, teljesen kiszolgáltatva nekünk. Milyen érzés tudni, hogy azt csinálhatunk veled, amit csak akarunk? Tudni, hogy nem tehetsz ellene semmit?

Kit teste válaszként megremegett és megnedvesítette száraz ajkát. Istenem, el kell mennie!

— Érints meg! — könyörgött.

— Ugyan már, baby. Előttünk áll az egész éjszaka. Nem fogom befejezni, amikor még jóformán el sem kezdtük.

— Szemét! — motyogta Kit.

Mac lenyúlt, és finoman a vaginájára csapott.

— Vigyázz, mit mondasz!

Érezte, hogy az ágyéka felforrósodik, és összerándul a kis ütésre. Istenem, ha egy kicsit erősebb lett volna, azonnal elélvezett volna tőle. Halkan felnyögött.

Mac elmosolyodott, és levágott egy másik darab kötelet. A lány tekintete a férfi kezét követte. Vajon mit csinál majd a kötéllel? Már így is az ágy foglya volt.

Mac szépen lassan a bokája köré hurkolta a kötelet. A másik végét felvette, és az ágy hátsó támlájához húzta, míg a lány lába a levegőbe nem emelkedett. Kit lába szétnyílt, ahogy a kötél megfeszült. Aztán Mac szorosan kikötötte.

Az ágy túlsó oldalára ment, és ugyanezt tette a másik lábával is. A lány ott feküdt, szétterpesztett lábbal, a vaginája és a feneke teljesen szabaddá vált.

— Mac, nem bírom ki, el kell mennem! — suttogta Kit.

Mac lehajolt, megcsókolta a lányt. A foga közé vette és beszívta az alsó ajkát.

— Nagyon tetszik nekem, hogy ennyire várod, amit művelni fogunk veled. Tudod, hogy soha nem ijesztenék rád. Azt akarom, hogy jól érezd magad ezen az éjszakán. Tudom, hogy sokat fantáziálsz erről. Én és Ryder úgy döntöttünk, itt az ideje, hogy kiéljük őket.

Kit visszacsókolt. Eleredtek a könnyei. Istenem, mennyire szereti ezt az embert. Százszázalékosan bízott benne.

Mac elhúzódott tőle, és rábámult. Vágy villant a szemében. Kit tekintete a férfi sliccére tévedt, és elmosolyodott. Macet is legalább annyira felizgatta a pozíciója, mint őt.

— A pokolba, Mac! Nem hiszem, hogy valaha ilyen nagyszerű látvány tárult elém egész életemben — szólalt meg Ryder az ajtóban.

Kit odanézett, és látta, ahogy ott áll, és egy törölközővel a haját szárítgatja. Meztelen volt, és annyira felizgult, akárcsak ő.

Ledobta a törölközőt, és közelebb lépett hozzá.

— Remélem, kényelmesen fekszel, kicsi Kit, mert hosszú éjszakának nézel elébe.

Hatodik fejezet

Kit nagyot nyelt, ahogy Ryder közelebb lépett az ágyhoz.

— Esküszöm, nem is tudom, hol kezdjem — motyogta Ryder.

A tekintete fel-le járt a lány megkötözött testén.

— Annyi lehetőség. A feneked. A puncid. Vagy feljebb mászhatok, és kezelésbe vehetem a szádat.

Kit felsóhajtott. Ha nem érintik meg hamarosan, megőrül. Nem számított, hol, de ez így nem mehet tovább.

— Döntsd el gyorsan — hörögte Mac -, mert amit nem választasz, ott kezdek én.

Ryder felmászott az ágyra és a lány lába közé helyezkedett.

— Nem is tudom, mit válasszak!

— Ryder — könyörgött a lány összeszorított foggal.

Mac mélyen felnevetett, aztán az ágyra térdelt, közel a lány fejéhez.

Kit behunyta a szemét egy pillanatra. Meg fogják kínozni. A pokolba is, mennyire élvezni fogja minden pillanatát!

Kit kinyitotta a szemét. Látta, hogy Mac fölé tornyosul, a térde a feje mellett volt. Lejjebb hajolt, a péniszét a lány ajkához dörzsölte. Marokra fogta a farkát, és a makkját Kit szája elé tette.

— Vedd be, baby! Vedd be tövig! — biztatta Mac.

Előretolta a csípőjét. Kit nagyra tátotta a száját, hogy befogadja vastag makkját. Imádta az ízét. Olyan erős és férfias volt. A nyelvével végigsimította a vastag vénát a pénisz alján.

Mac a hajába túrt.

— Azt akarom, hogy nyalogasd a golyóimat, baby! Vedd teljesen a szádba. Dugd ki a szép kis nyelvedet, és nyalogasd!

Kit nehezen tudta bevenni tövig a farkát, de Mac óvatos volt, időt hagyott neki, és lassan hatolt a szájába. A lány a nyelve hegyével érezte a heréje redős bőrét.

Mac felnyögött, amikor a lány nyalogatni kezdte. Kihúzta a péniszét a szájából, engedte, hogy levegőhöz jusson, majd lassan visszatolta.

A lába között Ryder fészkelődni kezdett, és célba vette az ánuszát. Vastag makkjával folyamatosan a bejáratát bökdöste. Kit egész teste megfeszült. Kinyitotta a száját, hogy kiáltson, de Mac kihasználta az alkalmat, és elhallgattatta.

Kit a két férfi között vonaglott, ki volt szolgáltatva nekik, akármit tehettek vele. Tobzódott a kettejük okozta gyönyörben, és abban, hogy teljesen átengedi nekik az irányítást. A karjukban tökéletesen biztonságban érezte magát, bármit megtehetett, és bárki lehetett. Szerették, és kényeztették.

Mac farka ki-be járt a száján. Néha óvatosan, néha keményen hatolt belé. Nem hagyta, hogy a lány diktálja az ütemet. Ryder megragadta a csípőjét, újra és újra az ánuszába dugta a péniszét. Aztán az ujja a punciját kereste. A hüvelykujjával megtalálta a csiklóját, simogatta és cirógatta.

Kit felsikított, amikor Mac kihúzta a farkát a szájából, de a férfi elnémította, amikor megint a torkáig hatolt.

— Szívd csak, baby! — mondta felindultan. — El fogok menni. Azt akarom, hogy te is elmenj velem. Azt akarom, hogy minden cseppjét lenyeld.

Ryder növelte a tempót, az érzés már-már elviselhetetlen volt. Erősebben szorította a csípőjét, a hüvelykujját körkörösen mozgatta, masszírozta a csiklóját.

Mac előrehajolt, még mélyebbre nyomta a farkát. Megragadta a fejtámlát, és erősen dugni kezdte Kit száját.

Meleg, sós folyadék ömlött a lány szájába. Gyorsan lenyelte. Érezte, hogy a saját orgazmusa is közeleg, és elveszti az irányítást a teste felett. A köteleknek feszült, vonaglott és rángatta őket. Mac lökései finomabbak lettek, Ryder viszont egyre eszeveszettebb tempót diktált.

Mac elhúzódott tőle. A kéj utolsó cseppjei a lány állát érték. Lemászott róla, Ryder pedig közelebb hajolt hozzá. Az utolsó pillanatban kirántotta belőle a farkát, és lüktető péniszét a hasa fölé tartotta. A magja a finom bőrre ömlött.

Hosszan az ágyékához szorította a csípőjét, majd elhúzódott tőle, és az ágy mellé állt. Mackel együtt nézték Kitet, vágy és elégedettség csillant a szemükben.

— Nagyon jól nézel ki kikötve, a spermánkkal a testeden — mondta Mac. — Te vagy a legszexisebb teremtmény, akit valaha életemben láttam.

— Igazad van — jegyezte meg levegő után kapkodva Ryder.

— Jól vagy, Kit? — kérdezte Mac. Lehajolt és megnézte a kötelet a bokáján és a csuklóján.

A lány bólintott. Még nem tudott megszólalni.

Mac megcsókolta a homlokát, aztán átment a szoba másik végébe, Ryderrel a sarkában. Felvették a ruhájukat és kimentek.

Kit összeráncolta a homlokát. Hová a pokolba mennek? Biztosan hoznak valamit, és letörölgetik. Mindig nagyon figyelmesek vele. Érezte a spermát az állán, a szájához közel. A hasán is. Egy kevés még a mellére is jutott.

Mosolygott. Mennyire ősi jelenet volt! Képtelen lett volna elmondani, mit érez, de nagyon izgalmas volt, hogy megjelölték, a birtoklás egyértelmű jelét helyezték el rajta.

Jó néhány perc telt el. Kit kezdett kíváncsi lenni, mi tart nekik ennyi ideig.

— Mac? — kiáltotta.

Nem feküdt kényelmetlenül, de nagyon kiszolgáltatva érezte magát kitárulkozva, mint egy karácsonyi pulyka.

Néhány perccel később Mac bedugta a fejét az ajtón.

— Igen, baby?

— Mit csináltok? — kérdezte Kit.

— Sörözünk Ryderrel és tévét nézünk.

A lány hitetlenkedve bámult rá.

— Micsoda?

Mac mosolygott. Pajkosság villant a szemében.

— Nyugi, baby. Ryder és én nemsokára visszajövünk. Tetszik nekünk, hogy itt vagy, nem tudsz mozogni, és arra vársz, hogy visszajöjjünk. — A férfi hangja halkabb lett. — És azon töprengsz, mit fogunk legközelebb művelni veled.

Kit nagyot nyelt. Szent ég! Egészen új oldalukról mutatkoznak be. Sokszor megbilincselték már, ez volt az egyik kedvenc játékuk, de soha nem hagyták utána egyedül.

Mac visszament a nappaliba. Kit csak ott feküdt, a puncija megint lüktetni kezdett. A lélegzete szaggatottá vált, ahogy elképzelte, mit tesznek még vele. Annyira izgatott volt, hogy bármelyik pillanatban képes lett volna felrobbanni.

Mégis nyugalmat erőltetett magára. Már amennyire nyugodt tudott maradni kikötve. Lehunyta a szemét és kiélvezte az egzotikus pillanatot, hogy a keze-lába meg van kötve, és ki van szolgáltatva egyszerre két érzéketlen férfinak. Az ajka mosolyra húzódott. Ha ma éjjel halna meg, a legboldogabb nő lenne a világon.

Biztosan elaludt, mert a következő dolog, amit észlelt, az volt, hogy Mac felrázza. Kinyitotta a szemét, és azt látta, hogy mindkét férfi felette áll meztelenül, felizgulva. Kit megnyalta az ajkát. Önkéntelen mozdulat volt.

— Kipihented magad, drága?

— Ühüm.

Kit nyújtózkodni próbált, de a kötelek nem engedték.

Mac aggódva hozzáhajolt.

— Nem fáj, Kit?

A lány mosolygott és megrázta a fejét. Bárcsak tudná, mennyire tetszik neki a kis játék, amit az utolsó estéjükre találtak ki a hotelben!

Mac felmászott az ágyra, és a lába közé telepedett. A tenyerébe vette a fenekét, és a farkát a hüvelye bejáratához érintette.

— Imádom, ahogy a tested kikötve hintázik — mondta határozottan. — Hogy nem tudsz mozogni. Itt fekszel kitárulkozva. Tökéletes és gyönyörű.

Egyetlen mozdulattal beléhatolt. Istenem, annyira jó érzés volt. Ryder végighúzta a hüvelykujját az állán. Elfintorodott, amikor Mac magömlésének megszáradt bizonyítékához ért. Végighúzta a kezét a mellén és a hasán, ahol ő jelölte meg.

Mac ezúttal nem játszadozott. Keményen kezdett, tűzbe hozta Kit vagináját. Ryder közel hajolt hozzá, és a mellbimbóját szívogatta. Hol az egyik, hol a másik kemény csúcsot vette kezelésbe.

Nem gyengéd szeretkezés volt. Kőkemény szex tombolt. A lány orgazmusa lélegzetelállító sebességgel közeledett. Korábban még soha nem izgult fel ennyire gyorsan. Egy percen belül levegőért kapkodott, és Mac nevét sikítozta.

— Csere! — hörögte Mac.

Ryder felegyenesedett, míg Mac kihúzta a farkát a lány lüktető puncijából. Legurult az ágyról, és az ágynak arra a részére ment, ahol Ryder állt másodpercekkel korábban.

Amint Ryder elfoglalta a helyét Kit lába között, Mac a feje fölé térdelt.

— Nyisd ki a szádat, baby!

A lány engedelmeskedett. Mac a kezét a farkán mozgatta. Előrehajolt, és a pénisze hegyét Kit ajkához érintette. Egyszer, kétszer megrándult a teste. Sperma lövellt a lány szájába.

Ryder beléhatolt, miközben Mac elment a szájába.

— Nyeld le! — suttogta Mac. — Minden cseppjét!

A lágy ezúttal is követte a parancsot. A férfi az arcát simogatta.

— Jó kislány vagy, baby!

Az ágy rengett és hullámzott, ahogy Ryder ki-be húzogatta a farkát a puncijában. Kit nagyon érzékeny volt az észvesztő orgazmusa után Mackel. Túlságosan érzékeny. Ryder minden mozdulatát az összes idegszálával érzékelte.

— Foglalkozz vele! — vetette oda Ryder Macnek, majd az ágy mellé állt.

Mac arrébb ment, és az egyik kezét Kit lüktető puncijára tette. Az ujjával simogatta, a hüvelye bejáratát kényeztette, megfogta a csiklóját, majd bedugta az ujját a vaginájába.

Ryder elfoglalta Mac korábbi pozícióját, keményen marokra fogta a farkát. Forró folyadék lövellt Kit szájába. Azon csodálkozott, mennyire más az íze, mint Macnek.

Miközben Ryder a szájába élvezett, Mac lehajolt, és beszívta a szájába a csiklóját. Azon nyomban egy második orgazmus hatalmasodott el a lányon, villámcsapásként érte. Majdnem kiköpte a spermát a szájából, ahogy felkiáltott.

— Ne nyeld le! — utasította Ryder. — Köpd ki, és hagyd, hogy végigfolyjon az arcodon. Látni akarom, ahogy kijön a szádon.

Kit végigfolyatta a spermát az ajkán és az arcán. Ryder megbabonázva figyelte a jelenetet.

— Annyira átkozottul szexi vagy — mondta Ryder rekedten. — Minden férfi megtestesült álma.

Odanyúlt és kikötötte a lány kezét. Mac a másik oldalra ment és eloldotta a kötelet a lábán. Aztán a karjába vette, és a fürdőszobába vitte. Végig a karjában tartotta, amíg zuhanyoztak, aztán visszavitte az ágyba, ahol Ryder várt rájuk.

Mac a matracra fektette a lányt, majd ismét felhúzta a karját, és a feje fölé kötötte. Ezúttal azonban szabadon hagyta a lábát.

— Pihenj egy kicsit, baby! Nemsokára visszajövünk.

Kit oldalra fordult, és egészen felhúzta a lábát. Elégedetten sóhajtott és ismét lehunyta a szemét. Még háromszor mentek vissza hozzá, és hihetetlen magasságokba repítették. Minden egyes alkalommal megvárakoztatták, ott hagyták, aztán visszatértek, és valami meglepő dolgot műveltek vele, amire nem számított.

Kimerült volt, de teljesen elégedett. Mac bemászott mellé az ágyba. Nem sokkal azelőtt zuhanyozott le, teljesen friss volt. Lágyan a karjába vette a lányt, és magához húzta.

Kit hozzábújt. Imádta a melegségét, az erejét.

Lehet, hogy örökre ilyen szerencsésnek fogja érezni magát? Nem sokan ennyire boldogok és elégedettek, mint ő. Olyan hosszú idő után végre teljesnek érezte magát.

Az ágy megremegett. Ryder a lány hátához bújt. Megsimogatta a derekát, és a fenekét. Cirógatta a finom bőrt, amelynek oly sokat kellett elviselnie aznap éjjel.

— Hihetetlen vagy, Kit — suttogta Ryder.

A lány maga és Mac közé nyúlt, ahol a férfi farka a szemérméhez nyomódott.

— Baby, ne! — motyogta Mac. — Már így is túlságosan megdolgoztattunk.

Kit elmosolyodott, és a férfi farkát a puncija lágy redőihez vezette.

— Kérlek.

A gyengéden kimondott „kérlek” megtette a hatását. Mac finoman felemelte a lány egyik lábát, és behatolt a nedvességébe. Kit a válla felett Ryderre nézett.

— Kérlek — mondta megint. Tudta, hogy Ryder képtelen lenne bármit is megtagadni tőle.

Ahogy Mac feltartotta a lábát, Ryder szétfeszítette a fenekét. A péniszével az ánusza körül matatott, majd előredöfött. A mozdulatai figyelmesek és óvatosak voltak. Nekifeszítette a csípőjét, és átbújt a szoros gyűrűn.

Kit lehunyta a szemét, és a fejét Mac mellkasába fúrta. Ez maga volt a mennyország. Kettőjük között feküdt, szeretőn tartották. Mindketten lágy csókokat leheltek a bőrére, és finoman hatoltak a testébe.

Simogatták, kényeztették. Szerető és gyengéd szavakat suttogtak a fülébe. Elmondták neki, mennyire gyönyörű, mennyire gondoskodnak majd róla.

Könnyek szöktek a szemébe, és végiggurultak az arcán a két férfi lassú mozdulataira. Fél évvel ezelőtt még képtelen lett volna azt mondani, hogy szeretkeznek. Teljesen meg volt győződve róla, hogy mindez csak a szexről szól. De tévedett. Ez szerelem volt. Hogy is lehetett volna más, amikor két szerető szív ennyire magához öleli. Olyan közel voltak hozzá lélekben, hogy belehalt volna, ha elveszíti valamelyiket is. El sem tudta képzelni, hogy nélkülük létezzen. Hála Istennek Mac pontosan tudta ezt, és nem engedte volna, hogy bármi is fenyegesse a kapcsolatukat.

— Miért sírsz, baby? — kérdezte Mac, miközben elmorzsolta a lány egyik könnycseppjét.

— Annyira biztonságban érzem magam — suttogta Kit.

Mac komolyan a szemébe nézett.

— Soha nem fogom engedni, hogy bárki bántson, Kit. Biztonságban vagy. Hidd el nekem, bízhatsz bennem. Az életem árán is megvédelek.

Kit mosolygott, és a könnyei záporozni kezdtek. A mozdulataik megpihentek, csak feküdtek ott, eggyé olvadva, Mac és Ryder mélyen a testében.

— Bárcsak mindig ilyen közel lennétek hozzám — mondta Kit.

Ryder a nyakát harapdálta, a lány beleborzongott.

— Örökké imádni fogom ezt az ízt — mondta. — Neked van a legédesebb bőröd.

— Így van — helyeselt Mac, majd ő is lehajolt és megkóstolta.

Kit sóhajtott, és szinte elolvadt az ölelésükben. Nagyon vigyáznak rá. Efelől semmi kétsége nem volt. Megnyugtató érzés volt azok után, ami történt vele egy évvel korábban.

Másnap reggel összepakoltak és hazamentek. Kit visszatért a munkahelyére és az élet a szokott kerékvágásban haladt tovább. Azzal a különbséggel, hogy Ryder visszatért hozzájuk, legalábbis remélte, hogy így van. Megígérte neki, hogy többé nem fogja magára hagyni.

Kit elmosolyodott. Oda kell figyelnie rá, hogy ne kószáljon el túl messzire tőle.

Hetedik fejezet

Ryder megveregette a saját vállát, amiért ennyire jól kezelte a dolgokat, miután visszatértek a tengerpartról. Az azóta eltelt két hétben négyszer találkozott Mackel és Kittel. Nem mintha nagy erőpróba lett volna Kittel szexelni, de mindannyiszor úgy érezte, mintha ott hagyta volna egy darabját.

Aznap a műhelyben dolgozott, egy régi Harley-t rakott össze egy megrendelőnek, aki nem tudott megbarátkozni a gondolattal, hogy darabokra törte a motorját.

Mint mindig, most is elmerült a munkájában. Szeretett kétkezi munkát végezni, csodálatos gépet összeállítani régi alkatrészekből és tépett álmokból. Ma azonban nem tudott belefeledkezni a munkájába.

Halk kattanás riasztotta fel, ebből tudta, hogy valaki bejött a műhelybe. Felnézett, és látta, hogy Kit áll ott. Nagyon feszült volt. Ryder látta, hogy zavarban van, mintha valami nagyon aggasztaná. Mindig hozzá szaladt, ha valami gondja támadt.

Ryder eldobta a csavarkulcsot, felállt, rongyért nyúlt, hogy megtörölje a kezét. Aztán némán odament a lányhoz, és kinyújtotta felé a karját.

Kit azonnal hozzábújt, és az arcát a mellkasába fúrta. Ryder aggódni kezdett. Vajon történt valami közte és Mac között?

— Nehogy elkezdj nekem sírni, drága. Tudod, hogy ki nem állhatom, amikor itatod az egereket.

Kit Ryder pólójába szipogott. A férfi sóhajtott.

— Gyere ide, és ülj le! — mondta Ryder, és a néhány méterre lévő megviselt díványhoz kísérte.

Kit lehuppant a díványra. Ryder mellé ült, és a lány felé fordult.

— Most pedig mondd el, hogy mi a baj!

— Mac… megkért… megkérte a kezemet — mondta a lány csendesen.

Ryder gyomra görcsbe rándult, mintha valaki bemosott volna neki. Elakadt a lélegzete, és nagyon nem akarta, hogy a lány megtudja, milyen mélyen érintette a bejelentése.

Házasság. Jézusom! Mac aztán nem vesztegeti az időt.

Ryder dühös és döbbent volt egyszerre. Macnek jobban kellene ismernie Kitet ennél. Nem állt készen a házasságra, és az egész hercehurcára. Macnek átkozottul jól kellene tudnia. A pokolba, lehet, hogy soha az életben nem lesz készen rá. Kinyújtotta a kezét, hogy megérintse a lányt, de aztán elhúzódott. Talán nem a legjobb ötlet, ha most megérinti. Most, mikor annyira átkozottul vágyik rá, hogy olyan közel legyen hozzá, amennyire csak lehet.

A fenébe, ez maga volt a katasztrófa.

Ryder nyugalmat erőltetett magára, és azt tette, amit mindig. Ott volt Kitnek. Akármikor, ha szüksége volt rá.

— Mit feleltél rá, drága?

Ryder szíve hevesebben vert, és próbált felkészülni a válaszra.

Kit halkan felnyögött. Érződött rajta, hogy nagy gondban van.

— Nem mondtam rá semmit.

Ryder kifújta a levegőt.

— Ajaj! Gondolom, Mac nem kezelte túlságosan jól a dolgot.

— Nem tudom — válaszolta Kit elkeseredetten elszaladtam, mielőtt bármit mondhatott volna. De nem, valóban nem tűnt túlságosan feldobottnak.

Ryder hátradőlt, és magával húzta a lányt is. Aztán magához ölelte.

— Mondd csak, drága, hozzá akarsz menni?

Kit elnémult. Olyan mozdulatlan volt Ryder karjában, hogy a férfi érezte a lány szívverését az oldalán.

— Azt hiszem, ha valaha megházasodnék, hozzá mennék. Úgy értem, nem azzal van bajom, hogy hozzámenjek, hanem azzal, hogy pont most.

Ryder megértően bólintott. Szólásra nyitotta a száját, majd úgy döntött, mégsem mond semmit. Nem fogja megtenni. Nem fogja megpróbálni rávenni valamire, amibe mindketten belehalnak. Nem lesz jófiú, és nem fog Mac érdekében beszélni. Macnek magának kell megvívnia a saját csatáit.

Hogy a pokolba vághatna jó képet Kit házasságához, amikor ezt kívánja a legkevésbé magának a világon?

Egy dolog, hogy intim kapcsolatban vannak hármasban, amikor mindannyian egyedülállók. Ha Mac és Kit összeházasodna, az nemcsak nagyon furcsává tenné a dolgokat, de azt is jelentené, hogy Rydernek minden reménye füstbe ment, hogy Kit életének állandó részese legyen.

Átkozott Mac! Menjen a pokolba! Miért pont most? Mi változott meg? Miért akarja, hogy Kit még jobban elköteleződjön iránta a mostani kapcsolatukon kívül?

Nem attól fél, hogy elveszíti Kitet, vagy mégis? Ryder még soha nem látott két embert, akik jobban egymásnak valók lettek volna. Miért erőlteti a házasságot, amikor tudja, hogy Kit fél tőle?

— Hülyén viselkedtem, ugye? — suttogta Kit. A hangja tompa volt, ahogy a férfi mellkasába beszélt.

Ryder a haját simogatta.

— Nem, drága, nem hiszem, hogy hülyén viselkedtél, egyáltalán nem. A házasság nagy dolog. Nem éri meg belerohanni.

— Kit.

Ryder felnézett, és meglátta, hogy Mac áll a műhely közepén. A lány elhúzódott tőle, és Macre nézett.

— Baby, beszélnünk kell — mondta Mac határozottan.

Kit megmerevedett, Ryder látta a félelmet a szemében. Attól félt, hogy elveszíti Macet. Ryder ökölbe szorította a kezét és félrenézett. Mac átkozott bolond. Kit kis kezét Ryder combjára tette.

— Köszönöm — suttogta a lány, és felállt a díványról. Ryder figyelte, ahogy Kit odamegy Machez. Egy kicsit távolabb tőle megállt. Ryder érezte, hogy feszültség van köztük. Macre nézett és hagyta, hogy az arcára kiüljön a rosszallás.

Mac viszonozta a pillantását. Az arckifejezése közönyös volt. Ryder félrenézett. Fájdalom ült Mac tekintetében. Semmi aljas szándék. Csak a szerelme Kit iránt. Bűntudat hatalmasodott el Ryderen, a gyomra összerándult, mintha romlott ételt evett volna.

Végül Mac átkarolta Kitet, és az ajtó felé indult vele. Ryder furcsa érzéssel a mellkasában nézte, ahogy kimennek. Ha Mac ráveszi a lányt, hogy összekössék az életüket, akkor félre kell állnia.

„Eljössz, ugye, Ryder?”

Kit aggodalmas kérdése visszhangzott Ryder spicces gondolataiban. Letette a sörét a többi üres üveg mellé.

— Ryder, lehet, hogy lassan indulnunk kellene — mondta Mia halkan.

A férfi felnézett, és megrázta a fejét.

— Nem, még nem. A boldog pár még be sem jelentette a szándékát.

— Bolond vagy — sziszegte Mia a foga között. — Képtelen vagyok elhinni, hogy csak ülsz tétlenül, és hagyod, hogy kicsússzon a kezed közül.

A lány megjegyzése késként hasított Ryder mellébe. Odapillantott, ahol Mac és Kit állt a pultnál egymást átölelve és ragyogva.

— Nézd csak meg őket! — mondta Ryder. — Látod, milyen kurvára boldogok? Nem tehetem tönkre, Mia. Képtelen vagyok. Nem számít, mennyire szeretem Kitet.

Mia hátradőlt a székben, és beletúrt szőke hajába. Jéghideg kék szemét Ryderébe fúrta, míg a férfi félre nem nézett.

— Tudod, barátom, gyáva nyúl vagy.

Ryder visszakapta a tekintetét.

— Baszódj meg!

Mia gúnyosan elmosolyodott.

— Megpróbáltam, emlékszel?

Ryder beletúrt kócos hajába és sóhajtott. Isten óvja egy felvágott nyelvű nőtől.

— Nézd, kislány! Tudom, hogy jót akarsz, de ezzel nem segítesz. Világos?

— Miért hívtál ide, Ryder? — kérdezte Mia csendesen. — Azért, hogy ne lássanak elvérezni? Azért, hogy Kit azt gondolja, új csajt találtál magadnak?

— Soha nem bántanám meg így — morogta Ryder.

Mia felhúzta a szemöldökét.

— Gondolod, ha egy sztriptíztáncosnővel mutatkozol, az nem fogja érdekelni? Gondolod, hogy nem vettem észre a fájdalmat a szemében, valahányszor idenézett? Ha azt hiszed, hogy nincsenek érzései irántad, Ryder, akkor elittad az eszed.

Ryder odanézett, ahol Kit állt, és épp arra várt, hogy Mac bejelentse az eljegyzésüket.

Mindenki tudta, miről szól a buli, de a hivatalos bejelentés még nem történt meg. Egy pillanatra a lány szeme találkozott az övével. Rydernek elállt a lélegzete. A szemében valóban fájdalom tükröződött.

Kit Miára pillantott, aztán vissza Ryderre, és a mosoly, amelyet másodpercekkel korábban Macre villantott, eltűnt. Elfordult, de Ryder még látta a bizonytalanságot és a szorongást a tekintetében.

— Érted már, mire gondolok? — szólalt meg Mia.

Ryder levette a tekintetét Kitről, és keményen megmarkolta a sörét. A pokolba! Meg sem érintette Kitet, mióta bejött hozzá a műhelybe. Időt és teret engedett neki és Macnek, hogy megoldják a problémájukat. Úgy látszott, sikerrel jártak, mert Kit meghívta az eljegyzési partijukra a Two Stepbe.

Úgy tűnt mégis, hogy Mac az egyetlen, aki boldognak látszik.

Mac feltartotta a kezét, és figyelmet kért. Ryder lefagyott, képtelen volt félrenézni, bármennyire is szeretett volna. Az egész olyan volt, mint a katasztrófa előszele.

A helyi zsarukból, mentősökből, tűzoltókból és a helyi törzsvendégekből álló társaság elcsendesedett. Mac gyengéden Kitre pillantott, és magához szorította.

— Azért gyűltünk itt ma össze, hogy megünnepeljük, Kit igent mondott nekem, amikor megkértem a kezét — jelentette be Mac széles mosollyal az arcán.

A helyiség üdvrivalgástól és fütyüléstől lett hangos, ahogy Mac lehajolt és megcsókolta Kitet. Ryder látta rajta a vágyat. Mac testbeszéde birtoklást tükrözött. Mindenki előtt nyilvánosan rányomta a lányra a saját bélyegét.

Valahogy Rydernek sikerült felkászálódnia, és a gratulálok tömegével együtt a boldog pár felé úszott. Amikor Mac és Kit elé került, csak állt ott, és nem tudta, mit mondjon, vagy mit tegyen.

Mac kinyújtotta az öklét.

— Köszönöm, hogy eljöttél, cimbora.

Ryder Mac ökléhez érintette a sajátját, aztán Kitre nézett. A lány csak állt, beharapta az alsó ajkát. Hatalmas fájdalom és zavartság tükröződött a szemében. Ryder mellkasa belefájdult.

— Ki az a nő? — kérdezte Kit közönyösen.

Ryder mechanikusan azt felelte:

— Csak egy barát, csak egy barát.

A karjába vonta Kitet és szorosan megölelte. Mellette Mac a rendőrtársai gyűrűjébe került, vállon veregették, és minden jót kívántak neki.

— Nem akarom, hogy bármi is megváltozzon — suttogta Kit Ryder fülébe.

A férfi még szorosabban megölelte, mielőtt elengedte volna.

— Pedig meg fog, drága. Tudod, hogy néhány dolognak meg kell változnia. Meg fogsz házasodni. Te és Mac…

Könnyek kezdtek záporozni Kit szeméből, de gyorsan letörölte őket a keze fejével. Azon az éjszakán, amely élete legboldogabb pillanata volt, szörnyen nézett ki.

Ryder a kezébe vette az arcát, lehajolt és egy csókot lehelt az ajkára.

— Tudod, hogy mindig ott leszek neked, kicsi Kit.

Ryder még nagyobb fájdalmat érzett a mellkasában, amikor úgy beszélt, mintha el akarná hagyni a lányt.

Kit félrenézett, és Ryder látta, hogy egy könnycsepp végiggördül az arcán.

— Menj csak vissza a barátnődhöz! — mondta a lány rekedten. — Magányosnak tűnik.

Ryder szólásra nyitotta a száját, hogy ismét mondjon valamit Miáról, de meggondolta magát. Jobb nem piszkálni az oroszlán bajszát. Talán ha Kit azt gondolja, valaki mással van, akkor könnyebb lesz elviselnie azt, ami következik.

— Gratulálok, drága! — motyogta, aztán megfordult és elment onnan.

Kit látta, hogy visszamegy az asztalhoz, ahol a szőke cicababa ül, és megpróbálta legyűrni a torkában kelt gombócot. Aztán a szőkeség ránézett, és Kit együttérzést olvasott ki a szeméből. Együttérzés. Istenem. Vajon tudott Ryderről, róla és Macről?

Behunyta a szemét és megpróbált megszabadulni a fájdalomtól, amely a lelkét mardosta. Állítólag ez élete legboldogabb napja. A férfi, akit mindennél jobban szeret, ott állt az oldalán, és ország-világ előtt kijelentette, hogy az övé, és mindig mellette fog maradni.

Mac karja a derekára fonódott, és magához húzta. Megpróbált rámosolyogni, de tudta, hogy nem fog sikerülni.

— Mi volt ez az egész az előbb? — kérdezte Mac.

Kit az érzéseivel küszködött, a mindent elsöprő szomorúsággal. Legszívesebben felkacagott volna, hogy kibújjon a válasz alól, de képtelen volt. A megtévesztés nem az ő kenyere. Túlságosan egyenes volt. Túlságosan őszinte.

— Te mondtad neki, hogy vége? — suttogta a lány.

Mac összeráncolta a homlokát.

— Nem mondtam neki semmit, baby, de…

A férfi elhallgatott, sóhajtott és félrenézett.

— De mi? — kérdezte Kit.

Mac visszanézett rá, és az arcát fürkészte.

— Kit, tudod, hogy nem tarthat örökké. Tisztában vagy vele, nem? Te és én, egymásé vagyunk. Az enyém vagy. A feleségem leszel.

Kit lehunyta a szemét, mert nem akarta, hogy még több könny szökjön a szemébe. Amikor újra kinyitotta, Mac csendesen nézte. Aggodalom és bizonytalanság tükröződött az arcán.

Kit elmosolyodott. Tudta, hogy halvány mosoly volt csupán, de megtette. Kis híján belepusztult, mert valójában üvölteni szeretett volna, de nem akart fájdalmat okozni Macnek.

— A tiéd vagyok, Mac, jól tudod. Csak arra gondoltam… Azt hiszem, nem voltam felkészülve rá, hogy ilyen hamar vége lesz — mondta Kit csendesen.

— Nem kértem meg rá, baby. Lehet… Lehet, hogy talált magának valakit — mondta Mac óvatosan.

Kit elfordította a fejét, és odanézett, ahol a szőkeség ült. Tényleg talált magának valakit? Vajon miért érezte úgy, hogy menten belepusztul a gondolatba?

— Igen, lehet, hogy így van — suttogta Kit.

Nyolcadik fejezet

— Ezer éve nem találkoztunk, haver.

Ryder lefagyott, aztán lassan felnézett, és megpillantotta Macet a bárpultnál.

— Mi a fenét keresel itt? — kérdezte Ryder. — Kit szét fogja rúgni a seggedet, ha rájön, hogy egy sztriptízbárban jártál.

Mac elvigyorodott.

— Nem baj, ha leülök? — kérdezte és a fejével a Ryder melletti székre bökött.

— Légy a vendégem.

Ryder intett a pultosnak.

— Egy sört a barátomnak.

Mac tekintete a színpad felé vándorolt, ahol Mia táncolt. Felvette a sört, amit a pultos elé tett, és hosszan beleivott.

— Ő az új csajod? — kérdezte Mac.

Ryder összeszorította a fogát.

— Kit mondta, hogy kérdezd meg?

Mac arckifejezése elsötétült.

— Mi a fenét jelentsen ez?

Ryder sóhajtott, és szembefordult Mackel.

— Nézd, cimbora, ne játszadozzunk egymással. Tudom, hogy Kit dühös rám. Tudom, hogy seggfej voltam.

Mac hosszan rábámult, majd lassan bólintott.

— Miért csináltad, Mac? Miért erőltetted a házasságot?

Mac félrenézett, aztán vissza Ryderre.

— Dühös vagy, amiért megkértem a kezét?

— Igen, így van.

— Mi a fene van veled, Ryder? Van valami, amit nem mondasz el nekem?

Ryder tudta, hogy tartania kellene a száját, hazudni valami hihetőt, és kész. De képtelen volt rá.

— Tudtad, hogy még nem áll készen a házasságra. A pokolba is, nem régóta él veled. Még meg sem szokta. Tudod, mennyire megrémült, amikor rájött, hogyan érzel iránta. Azon mesterkedsz, hogy elszakítsd tőlem.

Düh villant Mac szemében.

— Tudod, nem mindenki van ilyen szar véleménnyel egy kapcsolatról, Ryder. Nem mindenki halna meg inkább, mint hogy elköteleződjön. A házasság természetes dolog egy kapcsolatban.

— Igen, és gondolom a következő, amit újságolsz nekem, az lesz, hogy bölcsőt akarsz, és jópofa gyerekeket.

Mac nem felelt.

— Jézusom! Igazam van, ugye?

Mac összeszorította a fogát, mintha csak egy hajszálon múlna, hogy nem tör ki belőle a düh.

— Nézd, Ryder, nem mindenki gyűlöli úgy a szüleit, mint te és Kit. Nem mindenki nőtt fel nyomorúságos körülmények között. Néhányunknak rendes, szerető szülei voltak és néhányan tovább akarjuk vinni ezt a hagyományt.

Ryder a fogát csikorgatta, és ötig számolt magában. Aztán Macre nézett.

— Hallgass rám, Mac. Kitnek nagyon jó oka van arra, hogy gyűlölje a tetves szüleit. Még több, mint nekem. Több fájdalmat okoztak neki, mintsem azt valaha fel tudnád fogni. Ezt pontosan tudnod kell, Mac. Mi több, tiszteletben kellene tartanod Kit akaratát. Nagyon jól tudod, hogy még nem áll készen a házasságra és a gyerekekre. Átkozottul szerencsésnek kellene érezned magad, hogy szeret téged, és veled akar lenni.

— Mi a fenére akarsz kilyukadni, Ryder? — követelőzött Mac. Az arca egyre dühösebb lett. — Milyen jogon mondasz ítéletet a kapcsolatomról Kittel?

— Mert szeretem.

Mac felsóhajtott.

— Tudom, hogy szereted, ember.

— Nem, Mac. Nem úgy szeretem.

Döbbent csend ereszkedett rájuk. A düh egy pillanat alatt elszállt Mac arcáról. Komolyan Ryder szemébe nézett, és eltátotta a száját.

— Jézusom!

— Ez van.

Mac a bárpult felé fordult és legurította a maradék sörét.

— Nem tudom, mit mondjak.

— Nincs mit mondani — mondta Ryder keserűen. — Tudom, hogy már túl késő, de ettől még nem könnyebb nekem. Legalább azóta keresem őt, amióta te. Talán régebb óta. Tudom, hogy szeret. Soha nem próbálnék meg közétek állni. De ne várd el tőlem, hogy határtalanul boldog legyek, és kedvesen vigyorogjak, miközben úgy érzem, hogy kurvára belepusztulok.

Mac meg akart szólalni, de Ryder nem hagyta.

— És az ég szerelmére, egy szót se erről Kitnek. Semmi szüksége rá. Könnyebb lesz így. Ott vagy neki te. Idővel elfelejt engem.

— Nem — mondta Mac halkan. — Nem vagyok benne biztos, hogy így lesz.

Mac felállt, és beletúrt a hajába.

— Szerintem megyek. Csak be akartam ugrani. Nem láttalak már egy ideje.

Úgy tűnt, keresi a szavakat, és szeretne mielőbb lelépni. Ryder nem hibáztatta.

— Rendben — motyogta Ryder.

Nézte, ahogy a régi barátja elmegy. A lelke mélyén kíváncsi lett volna, hogy vajon helyrehozhatatlanul elbaltázta-e a barátságát két emberrel, akik a legfontosabbak voltak a számára.

— Fenébe!

Az öklével a bárpultra csapott, mit sem törődve a fájdalommal, amely azonnal a karjába hasított. Visszafordult a színpad felé, de Mia már nem volt ott. Végignézett a helyiségen és meglátta a lányt a folyosón, ami az öltözőkhöz vezet.

Ryder összeráncolta a homlokát. Mia a falnak támaszkodott, egy egyenruhás rendőr egészen közel állt hozzá. Ryder letette a sörét, átment a zsúfolt báron, félretaszítva az embereket az útjából. Amikor elég közel került, hogy jobban lássa, mi történik, észrevette, hogy Miát fenyegeti az egyenruhás fickó. Istenem, mennyire gyűlölte az erőszakos zsarukat. Kár, hogy a bár nem ugyanabban a körzetben volt, ahol Mac dolgozott. Ryder kedvelte a munkatársait.

— Tűnj el innen, cimbora! — mondta Ryder baljósan.

A rendőr döbbenten fordult hátra, aztán a szája elkeskenyedett.

— Nem hiszem, hogy közöd van hozzá, haver. Rendőrségi ügy. Húzz el innen!

— Hacsak nincs letartóztatási parancsod ellene, azt javaslom, tűnj el a közeléből! — morogta Ryder. Megfeszítette az izmait a hatás érdekében.

A rendőr a foga között szitkozódott, aztán visszafordult Miához.

— Még nem végeztünk!

A fickó odébbállt, de előtte vállal arrébb lökte Rydert. Mia összecsuklott a falnál, a tekintetében félelem és undor tükröződött. Meglepően törékenynek látszott, ami furcsa volt a szokásos pimasz, kihívó viselkedéséhez képest.

— Mit akart tőled, Mia?

A lány megrázta a fejét.

— Csak egy faszfej, ne aggódj miatta.

— Jól vagy, kislány?

Mia halványan elmosolyodott.

— Igen, köszönöm, Ryder. Kedves tőled, hogy segítettél.

Ryder összeráncolta a homlokát, és a lány karjára tette a kezét, amikor felállt.

— Akarod, hogy hazavigyelek?

Mia megrázta a fejét.

— Nem, még egyszer táncolok. Az egyik csaj nem jött el. Néhány percem van csak átöltözni. Később találkozunk.

Ryder elgondolkodva nézte, ahogy a lány az öltöző felé indul a folyosón. Fogalma sem volt, mi a fene zajlott az imént, de akármi is, nem volt jó dolog. Mia fel volt dúlva. A szokásos hányaveti viselkedése komoly csorbát szenvedett.

Ryder megrázta a fejét, és indulni készült. Az egész rohadt világ a feje tetejére állt. Motoroznia kell egy kicsit. Ki kell tisztítani a fejét. Lehet, hogy a végtelen út és a Harleyja vigaszt nyújt majd számára ebben az átkozott drámában.

Kilencedik fejezet

Eleredt az eső, Ryder csuromvizes lett. Tipikus késő nyári, texasi zápor volt. A semmiből jött és nem tartott sokáig.

Ryder vakon hajtott. Odahúzott a Harleynak, míg a szél és az eső az arcába nem csapkodott. Nem akart a régi, megszokott úton menni a Barkley Hillen álló eldugott kis házig, de valahogy mégis oda keveredett.

Lassított, befordult a bejáróra, megállt, és letette a lábát a földre, hogy megtartsa a motort. A ház baljósan tornyosult fölé, mint valami rossz jel. Vajon az összes hely közül miért pont ide kellett jönnie?

„Teljesen össze vagy zavarodva. Csak nézz magadra! Gondolod, hogy valaki is komolyan fog venni ennyi fülbevalóval és tetoválással?”

Az apja hangja volt. Olyan erősen visszhangzott a fejében, hogy összeszorította a szemét és félrefordult. Ő már nincs itt. Meghalt. Régóta eltemették a családi kriptában, amelyet a gazdag Sinclairek számára építettek.

„Mindennap hálát adok az Istennek, hogy az anyád nem él, és nem látja, mivé lettél.”

Erős fájdalom szorította össze a mellkasát, míg végül levegő után kapkodott.

Mac szavai visszhangoztak az apjáé mellett a fejében.

„Nem mindenki gyűlölte úgy a szüleit, mint te és Kit.”

— És nem minden szülő gyűlöli a gyermekét — motyogta Ryder.

Porig kellett volna égetnie a házat aznap, amikor az apja elment.

Nem volt semmi oka rá, hogy megtartsa. Arra se volt oka, hogy eladja. Egyáltalán nincs szüksége a pénzre. Ott áll a dombon üresen, onnan szemléli az alatta lévő világot. Pont, mint az apja.

— Rohadj meg! — szitkozódott Ryder. — Rohadj meg az összes átkozott elvárásoddal együtt.

Egyre jobban esett, de ő csak állt ott, és felfelé bámult a dombra. Ökölbe szorította a kezét. Lehet, hogy Mac mintagyerek nevelést kapott, de ez nem jelenti azt, hogy mindenkivel így volt. Nincs semmi joga hozzá, hogy a saját rózsaszín kis világát mindenki másra kivetítse. Főleg nem Kitre.

És te mit tudnál nyújtani neki? — mondta egy hang a fejében.

— Megérteném — motyogta Ryder. — Mindenki másnál jobban megérteném.

Kit még jobban Machez bújt, és az eső egyenletes kopogását hallgatta a tetőn. Az ágyban feküdtek. A tévében egy éppen véget érő film stáblistája futott.

— Szeretem az esőt — motyogta Kit.

— Meséld el, miért gyűlölted a szüleidét! — mondta Mac.

A lány meglepetten felkapta a fejét, elhúzódott tőle és döbbenten bámult rá.

— Micsoda? Miért kérsz tőlem ilyesmit? Hogy a pokolba jutott ez eszedbe?

Mac elgondolkodva nézett rá.

— Ryder azt mondja, tudnom kellene, de nem tudom, mert soha nem mondtad el nekem.

Kit szívverése felgyorsult.

— Mikor beszéltél Ryderrel?

Zavar ült ki Mac arcára.

— Nem számít, mikor beszéltünk. Az a lényeg, hogy mondd el nekem, mi történt a szüleiddel. Miért gyűlölöd őket annyira?

Kit becsúszott a takaró alá, elfordította az arcát, és kibámult az ablakon. Eső áztatta az ablaktáblát, patakokban folyt le az üvegen.

— Nem akarok erről beszélni — suttogta Kit.

Mac felkászálódott az ágyban, finoman megfogta a lány állát, és visszafordította a fejét.

— Fontos, Kit. Beszélnünk kell róla.

A lány behunyta a szemét és megremegett.

— Nincs mit mondanom. A mostohaapám egy szemétláda volt. Az anyám megelégelte. Látszólag engem is. Elment, amikor tízéves voltam. Soha nem köszönt el. Egy reggel felkeltem, és nem volt ott.

Mac gyengéden a lány haját simogatta.

Kit felült, és a derekára tolta a takarót. Felhúzta a térdét, és az állával rátámaszkodott. Átölelte a lábát, és mély levegőt vett.

— A mostohaapám őrjöngött velem. Engem vádolt azért, hogy az anyám elhagyott bennünket. Túlságosan sokat nyavalyogtam. Túl sokat követelőztem. Túl sokba kerültem.

— Jézusom, pedig csak gyerek voltál! — kiáltotta Mac.

A lány bólintott.

— Eleinte csak szavakkal bántott, de aztán, ahogy egyre többet ivott, elkezdett verni.

Kit hallotta a csattanó hús hangját a fejében. Érezte a fájdalmat és a szégyent. Hallotta, hogy Macnek eláll a lélegzete, és a keze ökölbe szorul a hajában.

— Semmi különös, eleinte. Egy pofon. Egy rúgás.

Mac káromkodott.

— De aztán rosszabb lett. Megtanultam elkerülni — mondta Kit száraz, közönyös hangon. — Aztán később, amikor tizenhat éves lettem, elkezdett szexuálisan zaklatni.

Kit elnémult. Némaság hatalmasodott el rajta, néma kétségbeesés, valahányszor visszagondolt arra az időszakra.

A pokolba!

Mac odafordult hozzá, és szorosan magához ölelte.

— Nem tudtam, baby. Azt tudtam, hogy rossz volt neked otthon. Tudtam, hogy ezért töltesz olyan sok időt Ryderrel a tónál, de pontosan nem tudtam, miért.

A fájdalom és a szorongás eltűnt a lány hangjából, de az emlékeiből nem. Távolinak érezte, mintha valaki mással történt volna mindez. Csak így tudott megbékélni vele.

Kit megnyalta az ajkát és eltolta magától Macet.

— Megfenyegettem, hogy megölöm — mondta halkan. — A harmadik után képtelen lettem volna többet elviselni. Valami eltört bennem. Lehet, hogy egy kicsit meg is őrültem. Felkaptam a puskáját, és azt mondtam neki, hogy takarodjon onnan. Közöltem vele, ha még egyszer a közelembe jön, megölöm. Nem hitt nekem, amíg meg nem próbálta elvenni tőlem a fegyvert. Meghúztam a ravaszt. Gondolom, megijesztettem. Összepakolt és elment. Soha többé nem láttam.

Kit szárazon felnevetett. Kellemetlen hang volt.

— Ő volt az egyetlen ember, akinél nem sajnáltam, hogy elhagyott.

Mac hozzábújt, a homlokát az övéhez nyomta, míg az ajkuk majdnem összeért.

— Nagyon sajnálom, baby. Bárcsak tudtam volna. Bárcsak tehettem volna valamit.

Kit szomorúan nézett rá, és megérintette az arcát.

— Még csak tinédzser voltál. Mit tehettél volna?

— Elvittelek volna innen — mondta Mac. — Esküszöm, megtettem volna.

Kit mosolygott, és lehunyta a szemét, hogy visszatartsa a könnyeit.

— Most már itt vagy. Csak ez számít.

Mac elhúzódott tőle, és hatalmas kezébe vette az arcát.

— Szeretsz engem, Kit? Úgy értem, igazán? Tényleg a feleségem akarsz lenni?

Kit döbbenten nézett rá. Ez nem olyan volt, mint Mac.

— Mi az ördög ütött beléd? Kételkedsz bennem?

— Csak felelj a kérdésre, Kit, tudnom kell!

A lány kinyújtotta a kezét, és megérintette a férfit, hogy megnyugtassa.

— Mac, teljes szívemből szeretlek. Mindig veled akarok lenni.

Mac nagyot sóhajtott, aztán magához húzta a lányt, és szorosan megölelte.

— Soha nem tudnék nélküled élni, baby!

Tizedik fejezet

Ryder bedübörgött Mac bejárójára, és nagyot fékezve megállt a kavicságyon. A lábával lehajtotta a támasztót és leszállt a motorról. Hosszan bámult a bejárati ajtóra.

Két hét telt el azóta, hogy kibökte Macnek, szereti Kitet. Két rohadt hosszú hét a barátai nélkül. Nem esett kétségbe, de hiányzott neki Mac és Kit.

Nem akart többé hülyén viselkedni. Igen, szereti Kitet annyira, hogy szinte fáj, de ezzel nem lehet mit kezdeni. Mac és Kit összetartoznak, és nem fogja tönkretenni a boldogságukat. Nem fogja megkeseredett, vén faszfejként végezni, aki feláldozta a barátságát csupán azért, mert a másik férfi nyert.

Felbaktatott a lépcsőn Mac tornácán és besétált, mint már oly sokszor.

Amit látott, attól elállt a lélegzete. Kit és Mac a nappali közepén álltak, Kit homloka Mac mellkasán pihent. A férfi erősen magához szorította.

— Meg fogjuk oldani, baby! — mondta Mac kedvesen. Még mindig nem érzékelte Ryder jelenlétét.

Ryder megköszörülte a torkát.

— Rosszkor jöttem?

Amikor Kit meghallotta a hangját, felnézett. Ryder látta a választ a könnyes szemében. A gyomra összerándult.

— Mi a fene van? — kiáltott Ryder. Félelem szorította össze a torkát. — Jól vagy, drága?

— Terhes vagyok — suttogta Kit.

— A pokolba — mondta Ryder. Nem csoda, hogy felkavarta a dolog. Ryder Macre pillantott. Vajon így tervezte? Vajon ebbe is csak belekényszerítette Kitet?

Mac visszanézett rá, fájdalom égett a szemében. Ryder rögtön tudta, hogy más baj is van.

— Lefogadom, hogy nem vagytok határtalanul boldogok tőle — mondta Ryder, igyekezve egy kicsit könnyíteni a helyzeten.

Kit rámeredt, és ismét könnyek csordultak ki a szeméből.

— Nem érted, Ryder. A gyerek… Lehet, hogy a tiéd.

Ryder döbbenten hátrált egy lépést. Szólásra nyitotta a száját, de egy hang sem jött ki rajta. Bármit mondhatott volna a lány, nem lepte volna meg annyira, mint ez.

— Az enyém? — kérdezte végül rekedten. — Micsoda?

Kit elfordította a tekintetét, a válla rázkódott. Ryder tudta, hogy sír. A picsába, micsoda rohadt helyzet!

Közelebb lépett, és Kit felé nyújtotta a kezét.

— Nem értem. Mondd el, drága!

Kit felé fordította az arcát. Zöld szemében annyi fájdalom tükröződött, hogy a férfinak elakadt a lélegzete.

— Terhes vagyok — mondta Kit szárazon.

— Igen, ezt már hallottam. Arról beszélj, hogy az enyém is lehet!

A lány szaggatottan felsóhajtott, az ajka remegett. Ryder Macre pillantott, aki pontosan olyan döbbenten állt ott, mint ő. Istenem, mekkora csapás. Mindnyájuk számára.

— Elmentem az orvoshoz. Azt mondta, hathetes terhes vagyok.

— A tengerparti hétvége — mondta Ryder. Érezte, hogy a tagjaiból elszáll az erő.

Kit bólintott.

— Szerintem is. Nem tudom biztosan. — A könnyek záporozni kezdtek a szeméből, és a torkát zokogás fojtogatta.

Ryder ismét Macre nézett. Az arca fájdalmasan összerándult. Jézusom. Nagyszerűen elkúrt mindent.

— Kit, drága, sajnálom. Annyira szörnyen sajnálom.

Kit lehunyta a szemét, és elhúzódott Mactől. Aztán sarkon fordult, és kiszaladt a szobából. Ryder csak állt ott, és úgy érezte, mintha ő lenne a legnagyobb szaralak az egész világon.

Aztán lassan Macre emelte a tekintetét. A két férfi némán bámult egymásra egy hosszú pillanatig. Ryder régóta nem látott ennyi kínt Mac tekintetében. Azóta nem, hogy Kit eltűnt, és mindketten úgy gondolták, elveszítették.

— Mac, tudnod kell, hogy soha nem így akartam — mondta Ryder halkan.

— Tudom, haver. Tudom, hogy nem akartad.

— Soha nem állnék közétek. — Ryder egy pillanatra elhallgatott, és egyenesen Mac szemébe nézett. — De tudnod kell, hogy nem fogok kisétálni az életéből, ha az én gyerekemmel terhes.

Mac bólintott. Beletúrt a hajába, és megdörzsölte az arcát. Fáradtnak nézett ki. Mintha olyan harcot vívna önmagával, amelyben nem győzhet.

— Nagyon sokat gondolkodtam a dolgon, Ryder. — Mac elhallgatott, elment mellette és leült a díványra.

Ryder szembefordult vele, a karját keresztbe tette a mellén.

— Azon gondolkodtam, hogyan érezném magam, és mit csinálnék, ha most a tiéd lenne Kit. Őszinte leszek veled. Amikor elmesélted az érzéseidet Kit iránt, a legszívesebben fejbe rúgtalak volna. Nem hiszem, hogy félre tudtam volna állni úgy, ahogy te. Nem viseltem volna jobban. Pokolian küzdöttem volna érte, még ha ez a barátságunkba is kerül.

— Megfordult a fejemben — mondta Ryder őszintén.

Mac előrehajolt, a könyökével a térdére támaszkodott.

— Mindkettőnkre szüksége van, haver. Mindketten szeretjük, és mindkettőnknek ott kell lennünk mellette.

— Mire akarsz kilyukadni? — kérdezte Ryder nyugodt hangon, pedig a szíve olyan hevesen kalapált, hogy azt hitte, kiugrik a mellkasából.

— Arra, amit mondtam — felelte Mac szárazon. — Mindketten itt kell legyünk neki. Nem lesz könnyű. Úgy van, ahogy mondod. Még nem kész rá, hogy gyermeke legyen. A pokolba, még arra sem áll készen, hogy összeházasodjunk.

Mac arcán bűntudat tükröződött, amikor ezt mondta.

— Azt akarod, hogy én is veletek legyek?

— Ez az egész nem arról szól, hogy én mit akarok. Arról szól, hogy mi a legjobb Kitnek. Te és én nem számítunk, haver. Megértjük egymást, és megértjük Kitet. Nem fog fájdalmat okozni nekünk. Semmi bajom a dologgal.

— Tényleg? — kérdezte Ryder kétkedve.

— Igen. Tényleg. Nem ugyanolyan, amikor nem vagy itt. Jól elszórakozunk együtt.

— Nem tudom, mit mondjak — mondta Ryder, és a fejét rázta.

— Mondd azt, hogy itt leszel mellette. Szüksége van rá, hogy ezt mindketten megtegyük érte.

Mac ránézett, és odatartotta az öklét.

— Akkor rendben vagyunk?

Ryder lassan felemelte az öklét, és Macéhez érintette.

— Igen. Rendben vagyunk.

— Akkor gyerünk, és keressük meg Kitet. Ahogy ismerem, rettenetes kínokat él át, míg mi itt cseverészünk.

Ryder követte Macet a hálószobába, és amikor meglátta Kitet összegömbölyödve az ágyon, összeszorult a szíve. Nem törődve azzal, hogy helyet hagyjon Macnek, ellépett mellette, és leült az ágyra Kit mellé.

— Drága, nézz rám, kérlek! — könyörgött Ryder.

Kinyújtotta a kezét, és beletúrt a lány hajába, finoman simogatta a fejét. Kit felé fordította könnyáztatta arcát. Rydernek elakadta a lélegzete a látványra.

— Annyira sajnálom, kicsi Kit.

— Nem, én sajnálom — suttogta a lány, és még jobban záporozni kezdtek a könnyei.

Ryder meglepetten pislogott.

— Mi az ördögöt sajnálsz te ezen?

A lány felült az ágyban, és a térdét a mellkasához szorította. Olyan pokolian törékenynek látszott, mintha akármelyik pillanatban millió darabra eshetne. Ryder azt hitte, többet már nem fogja ilyennek látni.

Mac letelepedett a lány másik oldalára, és megfogta a kezét.

— Mondd el, mi jár a fejedben, baby!

— Az én hibám. Én… Elfelejtettem bevenni a tablettát aznap éjjel… Az utolsó éjjel, amikor ott voltunk — mondta Kit zokogva.

Összetörten Ryderre nézett.

— Nem volt szándékos, Ryder. Soha nem hoztalak volna benneteket ilyen helyzetbe, esküszöm.

Ryder döbbenten ült ott. Hitetlenkedve bámult Macre.

— Kit, nézz rám! — kérte Ryder.

A lány szomorúan ránézett.

— Nem a te hibád. A fenébe is, ne okold már magad!

— Igaza van, baby — vetette közbe Mac. — A mi hibánk. Kihasználtuk a testedet. Úgy, ahogy soha nem lett volna szabad. A védekezés nem csak a te felelősséged.

— De soha nem akartam, hogy óvszert vegyetek — motyogta Kit.

Ryder ismét Macre pillantott. Tudni akarta, meddig akar elmenni. Nehéz lehet neki — mindazok után, amit megtett, hogy magához édesgesse Kitet — most azzal szembesülni, hogy talán örökre meg kell osztania vele, ha a gyerekről kiderül, hogy az övé.

A fájdalom, amelyet az arcán látott, kellemetlen érzéssel töltötte el. Bárcsak hallgatott volna az első gondolatára, és soha nem ment volna el arra a tengerparti kirándulásra. Ez soha nem történt volna meg, és nem bántaná azt a két embert, akiket a világon a legjobban szeret.

A kezébe temette az arcát, és kimerülten megdörzsölte.

— Ryder — kiáltott Mac.

Ryder felnézett.

— Ne okold magad, haver. Kit sem okol.

— Köszönöm, jólesik — mondta Ryder őszintén. — De ettől még egyáltalán nem érzem magam jobban. — Kit felé fordította a figyelmét. Tétovázott, bizonytalannak érezte magát, a helyzet szokatlan volt a számára.

— Kit, megértem, ha haragszol rám. A te helyzetedben én ezt tenném.

— De… — szólt közbe a lány.

Ryder felemelte a kezét.

— Hadd fejezzem be.

Kit elhallgatott, és lesütötte a szemét. Ryder az ujjával megérintette az állát, felemelte a fejét, és a szemébe nézett.

— Soha nem tennék olyat, amivel fájdalmat okozok neked, kicsikém. Ezt tudnod kell. Tudom, hogy nem állsz készen a családalapításra, és szörnyen sajnálom, hogy ez történt veled. Macnek igaza van. Figyelmetlenek voltunk a testeddel. Nem lett volna szabad így tennünk, és neked kell megfizetned az árát. De nem hagyunk egyedül, drága. Esküszöm. Mac és én itt leszünk veled végig, az út minden lépésénél.

Ryder megerősítéséit Macre pillantott. A férfi helyeslően bólintott.

— Nem haragszol rám? — kérdezte Kit zavartan.

Ryder a lány tarkójára csúsztatta a kezét, és magához húzta.

— Soha nem tudnék rád haragudni, drága, soha. Magamra haragszom, hogy ilyen helyzetbe hoztalak, de nincs miért haragudni rád. Megbíztál bennünk. Olyan szabadságot adtál nekünk, amelyről a legtöbb férfi álmodni sem mer. Fogalmad sincs, milyen érzés, amikor ennyire bíznak benned, és úgy érzed, hogy visszaéltél vele.

A lány megrázta a fejét.

— Nem, Ryder. Nem hibáztatlak benneteket, esküszöm. Nagyon ostoba voltam. Bárcsak ne felejtettem volna el azt az átkozott tablettát!

— Ne gyötörd magad, drága! Nem lehetsz biztos benne, hogy nem lettél volna akkor is terhes, ha beveszed. Semmi sem teljesen biztos.

A lány elhúzódott tőle, és kiegyenesedett az ágyon. Kinyújtotta a kezét, megfogta Macét. Annyi szorongás, és bűntudat tükröződött a szemében, hogy Rydernek összeszorult a mellkasa.

— Mihez kezdünk most, Mac?

A félelemmel teli kérdés baljósan lebegett mindhármuk felett.

Mac arckifejezése ellágyult, lehajolt Kithez, megölelte, és szorosan tartotta.

— Meg fogjuk oldani, baby. Nem akarom, hogy aggódj. Nem hagyunk magadra, sem én, sem Ryder. ígérem. Szeretlek.

— Én is szeretlek — suttogta a lány.

Ryder legszívesebben maga is azt mondta volna, hogy szereti, de nem ez volt a megfelelő alkalom. Kitnek arra volt szüksége, hogy érezze a támogatását, nem pedig arra, hogy még több terhet rójon rá.

— Most te vagy a legfontosabb — folytatta Mac. — Ryder és én veled leszünk végig, minden pillanatban. Te és én, nem változik semmi, baby. Még akkor sem, ha kiderül, hogy a gyerek Ryderé.

Ryder számára azonban minden megváltozott. Képtelenség lett volna mást színlelni. Ha Kit az ő gyermekével terhes, hogyan állhatna félre, és engedhetné át Macnek a terepet? Istenem, micsoda káosz!

Lehunyta a szemét, és megdörzsölte a szemöldökét.

— Ne haragudj, haver. Tudom, hogy neked is nehéz — mondta Mac csendesen.

A két férfi együtt érző pillantást váltott. Ryder feltartotta az öklét, mire Mac lassan felemelte az övét, és Ryderéhez érintette.

— Képesek leszünk rá, Kitért — jelentette ki Ryder keményen.

Tizenegyedik fejezet

— Ó, pajtás, micsoda szar helyzet! — kiáltott fel Mia.

— Képzelheted — motyogta Ryder, és kiitta a sörét.

Mia fáradtnak látszott aznap éjjel. Ryder bűntudatot érzett, hogy még a saját gondjaival is terheli.

— Jól vagy, kicsi lány? — kérdezte Ryder.

Mia halványan elmosolyodott.

— Hogyne, nem is lehetne jobb.

Ryder megrázta a fejét.

— Azért jöttem, hogy elmondjam…

— Hogy elmondd, nem sokat fogsz ezentúl itt flangálni — fejezte be Mia a mondatot mosolyogva.

— Igen, valami ilyesmi — felelte Ryder halkan.

— Boldog vagy, Ryder? Ő is boldog?

A férfi mély lélegzetet vett, és visszatette az üres üveget a bárpultra.

— Ha teljesen őszinte akarok lenni, az egyik felem örül, hogy ez történt. Hatalmas, és óriási szemétládának érzem magam, de ami történt, megtörtént. Még nem áll készen a gyerekre, és a házasságra. Mac és én mindketten tudtuk ezt, mégis mindent prímán elkúrtunk az életében.

— De nem tör le olyan rettenetesen, hogy ez történt — mondta a lány szárazon.

— Nem. Egyáltalán nem. — Ryder a csinos szőkeségre nézett. — Gyerünk, tudom, hogy a legszívesebben seggfejnek neveznél.

— Seggfej! — felelte Mia nevetve.

Ryder sóhajtott.

— Furcsa helyzet, tudom. Hatalmas fájdalmat okoztam Macnek, amikor a házasságra akarta rávenni Kitet. Aztán még egyszer megtettem, amikor felcsináltam.

Mia felhúzta az egyik szemöldökét.

— Nagyon biztos vagy benne, hogy a tiéd.

Rettegés hatalmasodott el Ryderen, és görcsbe szorította a gyomrát. Biztos, hogy az övé. Különben örökre elveszíti Kitet.

— Mondjuk úgy, hogy nagy valószínűséggel az enyém.

— Vagy úgy? Nem mondod!

— Nagyon sokat keféltünk azon a hétvégén. Egy ideje nem voltunk együtt, és nagyon vágytam rá. Kétszer annyiszor mentem el benne, mint Mac.

Mia enyhén elpirult. Ryder felhúzta az egyik szemöldökét. Mia elpirul? Hogy az ördögbe képes elpirulni egy sztriptíztáncosnő?

— Szóval mostantól sokkal többet fogsz körülötte legyeskedni, ami azt jelenti, hogy kevesebb időt leszel itt — foglalta össze a lány.

— Igen. Nem baj? — kérdezte Ryder.

A lány furcsán nézett rá.

— Miért lenne baj? A jó ég tudja, mióta ténferegsz itt, mert nem lehetsz olyan közel Kithez, mint szeretnél. Most egy csomó időt fogsz együtt tölteni vele.

— Fontos vagy nekem, Mia. Mindig is nagyon jó barátom voltál. Azt akarom, hogy tudd, bármikor felhívhatsz, amikor szükséged van rá.

A lány elmosolyodott.

— Nagylány vagyok már, Ryder. Tudok vigyázni magamra.

— Akkor mi a fenét keresel egy ilyen helyen? — vágott vissza Ryder.

Meg mert volna esküdni, hogy félelmet látott Mia szemében. Egy ilyen gyönyörű szemnek soha nem lenne szabad félelmet tükröznie.

— Van valami, amit el szeretnél mondani, kislány?

— Szeretném, ha nem hívnál többé kislánynak! — motyogta Mia. — Úgy érzem magam miatta, mintha egy éretlen kis hülye lennék.

Ryder nevetett.

— Fiatal vagy, és meggondolatlan kis csirke.

— Pedig nem érzem magam fiatalnak — mondta a lány csendesen. — Néha… — A tekintete elrévedt. — Néha olyan hihetetlenül öregnek érzem magam, tudod?

— Igen, tudom, mire gondolsz.

Ryder a tenyerébe vette a lány arcát.

— Ha bármikor szükséged van rám, csak kiálts! Rendben?

Mia rámosolygott.

— Fogok. Most pedig irány haza a nődhöz! Látom, hogy alig bírsz már egy helyben ülni.

Ryder nevetett és felállt. Kinyújtotta a karját, megölelte a lányt.

— Köszönöm a válladat, Mia.

— Bármikor, te pancser, bármikor.

Ryder belépett Mac házába. Minden csendes volt. Mac kocsija nem volt ott, de Kit Broncója a ház előtt parkolt, pedig úgy volt, hogy dolgozik aznap éjjel. Ryder beugrott a Two Stepbe, hogy találkozzon vele, de azt mondták, nem ment be dolgozni. Ez egyáltalán nem volt jellemző rá. Ryder különös hangot hallott a konyhából, és bement, hogy megnézze, mi az.

Amikor belépett, meglátta Kitet a mosogató fölé hajolva. A lány öklendezett és hányt.

— A pokolba, drága!

Ryder összefogta Kit haját, és hátrasimította, miközben a lány erőlködött. A hátát simogatta, és kedves szavakat suttogott a fülébe, mialatt a lány teste rázkódott.

Egy idő után úgy tűnt, vége a rohamnak. Ryder megvárta, amíg Kit kiöblíti a száját, aztán szorosan megölelte.

— Most már jobban vagy? — kérdezte Ryder.

A lány bólintott.

— Sajnálom, hogy így fogadtalak.

— Csitt! Örülök, hogy itt voltam. Nem hiszem, hogy jól szórakoztál.

— Egyáltalán nem — felelte a lány megviselten. — Nem vicces.

Ryder az asztalhoz kísérte Kitet, ahol a lány épp zöldséget vágott össze a vacsorához. Leültette a székbe, odahúzott egy másikat, és ő maga is leült.

— Sokszor előfordul? Nem vettem észre, hogy sokat hánynál. Elmentem a Two Stepbe, és azt mondták, beteget jelentettél.

Kit elfintorította az arcát.

— Reggelente messze nem vagyok annyira rosszul, mint esténként.

— Fáradtnak nézel ki, drága, túlságosan fáradtnak. Ha rosszul érzed magad, még többet kell pihenned.

A lány grimaszt vágott, és elkeseredetten felsóhajtott.

— Az a baj, hogy pont akkor vagyok rosszul, amikor dolgoznom kellene. Ha olyan lenne, mint egy átlagos terhesség, reggelente lennék rosszul, aztán pihennék a nap hátralevő részében, hogy el tudjak menni este dolgozni.

Ryder összeráncolta a homlokát, aztán előrehajolt és megfogta a lány kezét.

— Azt szeretném, Kit, ha felmondanál. Nem lenne szabad egy bárban dolgoznod a te állapotodban. A sok füst, és hogy végig állnod kell. Nem hiszem, hogy jót tesz a kisbabának.

Kit döbbenten nézett rá.

— Nem mondhatok fel, Ryder.

— Beszéltem erről Mackel — folytatta Ryder, tudomást sem véve a lány felháborodásáról. — Arra jutottunk, hogy mindketten nyugodtabbak lennénk, ha felmondanál. Legalábbis egy időre.

Kit a férfi karjára tette a kezét.

— Ryder, értékelem az aggódásotokat. De nem mondhatok fel. Macnek és nekem szükségünk van a pénzre. Mindkettőnknek vannak befizetendő számlái, még ha együtt élünk is. Nem érezném helyesnek, ha neki kellene megdolgoznia azért is, ami az én részem.

Ryder összeszorította az ajkát.

— Kit, tudod, hogy több pénzem van, mint amit valaha is elköltenék.

Ryder feltartotta a tenyerét, mielőtt még a lány tiltakozhatott volna.

— Hadd segítselek ki benneteket, drága! Lehet, hogy az én gyermekemmel vagy terhes. Ha így van, gondolhatod, hogy mindent megteszek, ami módomban áll, hogy minden rendben legyen körülötte. Hadd tegyem meg érted, Kit! Hagyd ott a munkádat, és maradj itthon. Vigyázz magadra és a gyermekünkre. Hadd gondoskodjam rólad!

Ryder elérte, amit akart. Tudta, amikor a lány nem válaszolt azonnal, hogy a javaslatán töpreng. Félelem és halvány bizonytalanság tükröződött a szemében.

— Még soha nem függtem teljesen senkitől az életben — suttogta Kit. — Pokolian félek tőle.

— Lehet, hogy itt az ideje, hogy elkezdd — felelte Ryder határozottan. — Mac és én a gondodat viseljük, drága. Nem fogunk magadra hagyni, esküszöm.

— Meggondolom — felelte végül Kit.

Ryder elmosolyodott és megszorította a lány kezét. Mély csend telepedett rájuk. A férfi megköszörülte a torkát, ezzel próbálva enyhíteni a feszültséget.

— Egyébként hol a pokolban van Mac? Nem kéne már itthon lennie?

Kit szomorúan sóhajtott.

— Behívták dolgozni. Valami nagy ügy, ami most robbant ki. Úgy érzem, nagyon sokat fog dolgozni mostanában.

— Fenébe! Sajnálom.

— Örülök, hogy itt vagy — mondta Kit, és kedvesen mosolygott. Zöld szeme visszanyerte a régi csillogását, miután könnyített magán. Most boldogan ragyogott Ryderre.

— Jöttem, mint a szélvész, drága. Semmi sem akadályozhatott volna meg benne.

— Tudom, hogy kevésbé szívesen töltöd itt az időt, amikor Mac is itthon van.

Ryder kényelmetlenül mocorgott.

— Nem akartalak megbántani, vagy ilyesmi, Kit. Csak arra gondoltam… — Elhallgatott és nagyot sóhajtott. — Csak arra gondoltam, hogy annyi teret adok kettőtöknek, amennyire csak szükségetek van, tekintettel a körülményekre.

Kit hosszan a férfi szemébe nézett. Az ajka remegett, és úgy tűnt, mintha valami nagy dologgal küzdene a lelkében.

— Ryder, szeretlek, és azt akarom, hogy itt legyél velem. Főleg most.

— Itt vagyok, drága — felelte Ryder kedvesen.

Kit zavartan felállt, és hátat fordított neki. Aztán megfordult, és mély levegőt vett.

— Nem, Ryder, nem hiszem, hogy érted. Szeretlek. Bűntudatom van már attól is, hogy kimondom, de ez az igazság. Nem tagadhatom meg tovább, amit érzek. Egyszer azt mondtad nekem, nem úgy szeretlek, ahogy Macet, és igazad volt. De akkor azt hittem, arra gondoltál, hogy nem annyira. Pedig ez nem igaz. Mindkettőtöket szeretlek. Macet is, és téged is.

A lány szeme megtelt könnyel, a karját a testéhez szorította.

— Rengeteget küzdöttem magammal. Tudom, hogy fájni fog Macnek, és isten látja lelkem, soha nem tennék semmit, amivel bántanám, annyira szeretem. De téged is szeretlek, Ryder. Nem akarom egyikőtöket sem elveszíteni.

Ryderrel megfordult a konyha. Csak bámult Kitre, és nem tudta, hogyan reagáljon, mit mondjon. Mit kellene tennie most, amikor a lány ott áll előtte, és azt mondja, amiről mindig is álmodott? Miért nem ujjong a lelke?

Felállt, és közelebb lépett Kithez. Átölelte és megszorította.

Mondd meg neki, hogy te is szereted. Ne ronts el mindent.

Ehelyett azt mondta:

— Én sem akarok fájdalmat okozni Macnek, drága. Tudod, hogy szeretlek. Mindig itt leszek neked. Hagyjuk a dolgokat menni a maguk útján, és majd meglátjuk, mi történik.

Érezte, hogy Kit megfeszül a karjában. A lány elfordította a fejét, hogy ne lássa a könnyeit. A pokolba, Rydert megőrjítette, ha sírni látta. Bármit képes lett volna megtenni, hogy enyhítsen a fájdalmán.

A lány hasára tette a kezét. Furcsa érzés töltötte el, amikor arra gondolt, hogy talán az ő gyermeke fejlődik odabenn.

— Jobban oda kell figyelned magadra, drága. Majd vigyázok rá, hogy így legyen.

— Vigyél be a hálószobába, és bújjunk össze, Ryder, kérlek.

Ryder lenézett a lányra, és a lelke beleveszett a nagy, zöld szemekbe.

— Ezt fogjuk tenni, kicsi Kit. Ezt fogjuk tenni.

Óvatosan lehajolt, és finoman a karjába vette a lányt. Kit fáradtnak, és megviseltnek látszott, mintha a világ összes súlya nyomná a vállát. Itt kellett volna lennie vele, ahelyett, hogy a sztriptízbárban Mia vállán sír.

Ryder bevitte a hálószobába a lányt, és óvatosan letette az ágyra. Egy másodperc alatt kibújt az ingéből, majd a farmerjából, és bemászott mellé. Kit belefúrta a fejét a férfi mellkasába, és azonnal lecsukódott a szeme.

Hamarosan halk, egyenletes légzésének hangja töltötte be a helyiséget. Ryder a haját simogatta, félresimított egy tincset az arcából. Kit olyan gyönyörű volt. De nagyon fáradt is. A terhesség korán megviselte. Meg fogja győzni, hogy hagyja ott a munkáját. Nem fogja engedni, hogy másként történjen. A lány szerette. Képtelen elviselni a fájdalmat, amit okoz Macnek, mégis kimondta. Azt akarta, hogy tudja. Fogalma sem volt róla, hogyan lehet ennyire szerencsés. Meg kellett volna ölelnie, és azt mondani neki, hogy valahogy majd megoldják, de képtelen volt hazudni.

A jövőjük borotvaélen táncol. Ki tudja, mit hoznak az elkövetkezendő hónapok. Egyelőre Kitnek mindkettőjükre szüksége van. De ha megszületik a kisbaba…

Pocsék egy helyzet, annyi szent. Ha az övé a gyerek, örökre Mac és Kit közé áll. Ha Mac gyermeke, Ryder előbb-utóbb eltűnik a süllyesztőben.

Egyik lehetőség sem különösebben kecsegtető.

Ryder lehajolt, és megcsókolta finoman a lány homlokát. Az események kikerültek az irányítása alól, nem befolyásolhatta az eljövendőt. De azt eldönthette, hogyan tovább. Akármi is fog történni, mindent elkövet, hogy a következő hét hónap a legjobb legyen mindnyájuk életében.

Tizenkettedik fejezet

Kit letelepedett a díványra Mac és Ryder közé. Elégedett mosoly áradt szét az arcán. Az elmúlt néhány hét varázslatos volt. Bár Mac rengeteget dolgozott, és nagyon hiányzott neki, Ryderrel mindvégig a gondját viselték.

Kényelmes rendszert alakítottak ki hármasban. Rydert egy hajszál választotta el attól, hogy odaköltözzön, a legtöbb éjszakát így is Mac házában töltötte. Amikor épp nem a műhelyben dolgozott, Kitet szórakoztatta.

Eleinte a lány nem szívesen vallotta be, de nagy megkönnyebbülés volt a számára, hogy nem kellett dolgoznia. Szégyellte elfogadni Ryder segítségét — pénzét -, de a férfi rá se hederített. Írt egy csekket — egy hatalmas összegű csekket -, és az összeget a lány bankszámlájára utaltatta. Aztán hitelkártyát adott neki, és egy ATM társkártyát a saját bankszámlájához, azzal, hogy használja nyugodtan, ha szükséges.

— Hogy érzed magad ma este? — kérdezte Mac, miközben az egyik karjával átölelte. A keze birtoklón nyugodott a vállán, és gyengéden megszorította.

Az aznap este a ritka alkalmak egyike volt, amikor Mac nem csak néhány percre ugrott haza, hogy bekapjon valamit, lezuhanyozzon, és visszamenjen dolgozni. Kitnek már nagyon hiányzott.

Hozzábújt, és a fejét a mellkasára tette.

— Jól vagyok. Egy kicsit háborog a gyomrom, de már attól jobban érzem magam, hogy itthon vagy.

Mac megcsókolta a homlokát, aztán a szája lejjebb vándorolt a lány ajkára, és hosszú, forró, néma csókot nyomott rá.

— Nekem is hiányoztál, baby. Sajnálom, hogy olyan sokat kell melóznom mostanában.

Kit rámosolygott.

— Ilyen a munkád. Tudom jól.

— Úgy örülök, hogy megengedted, hogy Ryder segítsen, és nem kell már munkába járnod — mondta Mac komolyan. — Könnyebben lélegzem, mióta nem aggódom amiatt, hogy a Two Stepben dolgozol.

Kit összeráncolta a szemöldökét. Fogalma sem volt arról, hogy Mac aggódik a munkája miatt. Tudta, hogy még mindig rémálmai vannak arról az estéről, amelyen másodjára megtámadták, és amikor azt hitte, elveszíti. De nem gondolta volna, hogy Mac ennyire szeretné, hogy otthagyja a bárt.

— Én is örülök — vetette közbe Ryder a túloldalról. — Átkozottul nehéz lett volna neked, ha a gyomrod minden lépésnél felkavarodik.

Kit elégedetten mosolygott. Furcsa izgalom csiklandozta a gyomrát.

— Imádom, ahogy nyüzsögtök körülöttem — vallotta be végül.

— Hozzá kell szoknod — mondta Mac, és ismét megcsókolta. — Idővel súlyosbodik majd a helyzet.

— Szeretkezzetek velem! — suttogta Kit. — Olyan régen volt már, hogy a karotokban töltöttem az éjszakát. Ma éjjel kettőtök között akarok aludni.

Mac átnézett a lány feje felett Ryderre, és mosolygott.

— Ez pont úgy hangzik, mint egy felkérés.

Ryder felállt.

— Ne nézz rám, én nem fogom visszautasítani!

Mac előredőlt, és felállt a díványról. Aztán kinyújtotta a kezét a lány felé, felsegítette, és a karjába vette.

Kit nagyon szerette, hogy ennyire erős. A fejét a mellkasának támasztotta, miközben a hálószoba felé mentek. Mac letette az ágyra, és finom mozdulatokkal vetkőztetni kezdte.

Amikor Kit a férfi sliccéhez nyúlt, Mac megállította a kezét.

— Hadd szeressünk ma mi téged, baby! Csak dőlj hátra, és élvezd!

A lány ránézett, és a szíve megtelt szerelemmel. Kis híján kiszakadt a mellkasából. Mac finoman visszatolta az ágy közepére, aztán ő és Ryder is elkezdett levetkőzni.

Mac az ágyra térdelt, és a lányra feküdt. Kit kitárta előtte a karját, és magához húzta. Mac a kezébe vette a lány arcát, óvatosan megcsókolta, mintha csak kristályból lett volna.

A térdét türelmetlenül a combja közé fúrta, és szélesre tárta vastag pénisze előtt.

— Szeress engem! — suttogta Kit.

— Szeretlek, baby. Szeretlek.

Mac könnyedén beléhatolt. Kitnek elállt a lélegzete. A férfi tövig benyomta a péniszét, mozdulatlan maradt, és lenézett rá. A szeme tele volt szerelemmel. Elsimította a haját az arcából, és a könyökére támaszkodott a feje mellett.

Finoman mozogni kezdett benne, a csípője egyenletesen mozgott. Aztán hátradőlt, és feltérdelt a lába között.

Ryder közelebb húzódott hozzá, megfogta a mellét, miközben Mac gyengéden szeretkezett vele. Ryder az állához nyúlt, és felé fordította a fejét. Az ajka forrón a lány szájára tapadt. A nyelvük összeért, és párbajozni kezdett.

A csók egyre szenvedélyesebb lett, Mac pénisze közben könnyedén járt ki-be a vaginájában. Korábban soha nem mutattak ennyi gyengédséget vele szemben. A szerető gondoskodás érzésére a lány torka összeszorult, alig kapott levegőt.

Ryder a mellbimbójához közelítette az ajkát. A szájába vette az egyiket, aztán a másikat vette kezelésbe. A nyelvét a kemény bimbó körül járatta, Mac lökéseivel egy ritmusban szívogatta.

— Kérlek! — sikított a lány.

— Mit kérsz, baby? Szeresselek? Szeretlek! — felelte Mac. — Védjelek meg? Vigyázzak rád mindig? Megteszem.

Könnyek öntötték el a lány szemét.

— Ez rám is áll — suttogta Ryder a fülébe.

Kit szeme tágra nyílt e szavak hallatán. Vajon ugyanúgy gondolta, ahogy Mac, vagy csak a pillanat hevében mondta? Egyelőre nem számított. Mindketten közel álltak a szívéhez. A szívéhez, amely annyira tele volt az irántuk érzett szerelemmel, hogy alig tudta elviselni.

Az orgazmus lassan, lágyan közeledett, akár a nyugodt fuvallat egy nyári napon. Érezte, hogy szeretik és kényeztetik, mintha az egyetlen nő lenne a világon.

Mac mélyen beléhatolt. Elviselhetetlen gyönyör kelt a lány ágyékában. Összeszorította a szemét, ahogy az izgalom egyre nagyobb és nagyobb lett. Ryder a mellbimbójával játszadozott, az ujja között forgatta, és a fogával húzogatta.

Amikor Kit újra kinyitotta a szemét, látta, hogy Mac hátraszegte a fejét, és összeszorította a fogát. A lány csípője az ágyékának feszült, még mélyebben akarta befogadni. Kit közel volt. Már csak egy lökés. Felsikított, amikor a férfi újra beléhatolt, majd mozdulatlanná merevedett, és a pénisze lüktetni kezdett a puncijában.

Ryder a mellbimbóját szívogatta, hol az egyiket, hol a másikat. Az érzés a csiklójában összpontosult. Kit a férfi sötét hajába túrt, szorosan magához szorította a fejét, miközben Mac megragadta a csípőjét és a teste a gyönyörtől vonaglott.

Kit úgy érezte, mintha valami elpattant volna a belsejében, mintha megszabadult volna valamitől. Lebegett, a helyiség látványa összefolyt a szeme előtt. Távolról érzékelte, hogy Ryder megfordítja, Mac pedig elhelyezkedik a másik oldalán.

Aztán közrefogták a testét, és eggyé olvadt velük.

— Szeretlek benneteket — suttogta Kit. A szeme megremegett, és lecsukódott.

Ryder besétált a házba, és Kitet kereste. Mac ismét sokáig dolgozott, egy perccel azelőtt telefonált Rydernek, hogy valószínűleg csak hajnalban tér haza.

Csak mosolygott, amikor meglátta Kitet mélyen aludni egy szál pólóban. Úgy döntött, nem kelti fel, hadd pihenjen. A terhessége eléggé megviseli, gyakran érzi magát rosszul.

Hálát adott az égnek, hogy a lány végül hallgatott rájuk, és otthagyta a munkáját. Az állás túlságosan megterhelő lett volna, így is épphogy csak el tudja viselni a kellemetlenségeket.

Ryder gyomra megkordult. A konyhába ment, hogy készítsen magának egy szendvicset. Hirtelen eszébe villant, hogy másnap reggel korán be kell majd mennie a műhelybe megcsinálni valamit.

Miután összedobott magának egy pulykasonkás szendvicset, az asztalhoz vánszorgott egy hideg sörrel a kezében. Már majdnem befejezte az evést, amikor a mobilja rezegni kezdett, majd megszólalt. Ryder gyorsan felvette, nehogy felkeltse Kitet, és bosszúsan beleköszönt.

— Hé, haver, ott vagy már nálam? — kérdezte Mac.

— Igen, épp most ettem.

— Hogy van Kit? — Mac aggódott.

— A díványon alszik. Nem keltettem fel.

— Jól tetted. Aggódtam miatta. Szar, hogy el kellett jönnöm, de minden emberre szükség van. Elég nagy itt a zűr.

— Majd én vigyázok rá — ígérte Ryder.

— Köszönöm, haver.

Letették a telefont. Ryder lábujjhegyen visszaosont a nappaliba, még egyszer megnézte Kitet, aztán bement a fürdőszobába.

Lerúgta a csizmáját, kibújt a ruhájából, és megnyitotta a zuhanyt. Kinyújtóztatta fáradt izmait, és belépett a forró vízsugár alá. Leöblítette magát gyorsan, aztán kilépett a fülkéből, és egy törölközőt tekert a derekára. Egy másik törölközővel a hosszú haját kezdte dörzsölni.

Ahogy visszament a hálószobába, különös hangot hallott a nappaliból. Összeráncolta a homlokát. Ledobta a törölközőt, amivel a haját szárította, és a hang irányába indult.

Amikor az ajtóhoz ért, újra hallotta a hangot. Kit nyögdécselt fájdalmában és levegő után kapkodott. Rydernek majd elállt a szívverése, amikor meglátta, hogy összekuporodva fekszik a földön, a dívány mellett. De ami még nagyobb félelemmel töltötte el, az a vérfolt volt a szőnyegen.

— Kit!

Ryder odarohant hozzá, és a földre vetette magát a lány mellett. Kit ránézett, a szeme tele volt fájdalommal.

— A baba — sóhajtott Kit. — Azt hiszem, hogy a baba.

A lány lenézett a kezére, amin élénken piroslott a vér, majd megállíthatatlanul remegni kezdett.

— Jézusom!

Ryder gyorsan körbenézett, és szitkozódott.

— Felkapom a nadrágomat, drága, el ne mozdulj innen!

Ryder a hálószobába rohant, a törölköző lehullott a derekáról.

Felrántotta a nadrágját és az ingét, majd visszaszaladt a nappaliba. Letérdelt a lány mellé, felvette a karjába, és az ajtó felé sietett vele.

— Nagyon fáj, Ryder.

— Tudom, drága. Beviszlek a kórházba. Csak ölelj meg, szorosan!

A Broncóhoz vitte a lányt, és letette finoman az utasülésre. Aztán átszaladt a másik oldalra, és a vezetőülésbe huppant.

A kórházba vezető úton Ryder végig Kit nyögdécselését hallgatta, és átkozódott magában, amiért nem tud tenni semmit. A lány az ölében feküdt, Ryder simogatta. Remélte, hogy ettől egy kicsit jobban érzi magát. Talán jobb neki, ha tudja, hogy átérzi a fájdalmát.

Öt perccel később bekanyarodott a sürgősségi fedett bejárata elé, és élesen fékezett. Átszaladt a kocsi túloldalára és a karjába vette Kitet. Az ajtóban találkozott egy ápolóval, aki a helyzet felől érdeklődött.

— Spontán vetélés — motyogta Ryder.

Az ápoló előrement a személyzeti bejáraton, és egy vizsgálóba vezette őket.

— Fektesse le ide! — utasította az ápoló. — Várjon kint!

— Nem fogom itt hagyni! — felelte Ryder.

Az ápoló hosszan ránézett. Talán látta, hogy képtelenség lenne kidobni a férfit. Megvonta a vállát, és egy székre mutatott.

— Akkor üljön le ide! Hozom az orvost.

Ryder persze nem fogadott szót. Kit ágya mellett állt, a kezét fogta, miközben a lány halkan nyögdécselt fájdalmában.

Rydert félelem gyötörte. Kit elveszíti a kisbabát. Mi másért vérezne ennyire? Ezt egyáltalán nem kalkulálta bele. Arra felkészült, hogy ez talán nem az ő gyereke, de arra nem, hogy soha nem derül ki.

Kit fojtott zokogása ütötte meg a fülét. A fájdalom összeszorította a mellkasát.

Lehajolt, és az arcát a hajába fúrta. Szorosan magához ölelte.

— Ne sírj, drága! Kérlek, ne sírj!

Mielőtt még az orvos megérkezett volna, Mac rontott be őrjöngve a vizsgálóba. Ryder egy pillanatig elcsodálkozott, honnan szerzett ilyen gyorsan tudomást a dologról, de aztán eszébe jutott, mennyire jóban van a sürgősségi személyzet a helyi zsarukkal. Valaki biztosan felhívta, amint belépett a bejáraton, Kittel a karjában.

— Kit, baby! Mi a baj? Mi történik? — kérdezősködött Mac, miközben az összegörnyedt lány fölé hajolt.

A lány felé fordította kipirosodott, meggyötört arcát, amin még több könnycsepp folyt végig.

— A kisbaba, Mac! Azt hiszem, elveszítjük.

Ryder hátrált, magukra hagyta őket. Kihátrált egészen a folyosóra, onnan figyelte az előtte lezajló gyengéd jelenetet.

— Minden oké, baby, itt vagyok — hallotta Mac hangját. — Nem lesz semmi baj.

A szendvics, amit Ryder korábban evett, a torkába kéredzkedett. Alig kapott levegőt tőle. A szeme pokolian égett, és úgy érezte, ha nem megy el azonnal onnan, összecsuklik, és elájul, mint egy kisgyerek.

Megfordult, végigment a folyosón, ki a bejárati ajtón a szabadba. Néhány lépés után kint volt a texasi, nyári forróságban, mégis rázta a hideg.

A valóság hegyomlásként zúdult rá. Ha a kisbaba elment, nincs többé keresnivalója Kit életében. Nincs oka rá, hogy a közelükben lófrálva elrontsa kettejük kapcsolatát.

Elvész a számára, akárcsak a kisbabájuk. Valahogy biztos volt benne, hogy az övé. Ő és Kit együtt teremtették.

Beszállt Kit Broncójába, és Mac háza felé tartott. Amikor a bejáróra állt, néhány hosszú percig nem szállt ki. Őrülten szeretett volna Kittel lenni, hogy enyhítse a fájdalmát, de Mac ott volt vele. Rá volt szüksége.

Úgy érezte magát, mint aki mindent elveszített. Betántorgott a házba, összeszedte a cuccait, aztán kiment a motorjához. Berúgta, és kihajtott az útra. A könnyek, alighogy kicsordultak a szeméből, máris megszáradtak a szélben.

Tizenharmadik fejezet

— Aggódom miattad, baby — mondta Mac.

Kit ránézett az ablak melletti kuckójából, és összerezzent a Mac arcán tükröződő őszinte aggodalom láttán. Visszafordította a tekintetét, kifelé bámult az ablakon, és próbált úrrá lenni a szorongásán.

Mac átment a szobán, és leült mellé a széles ablakpárkányra. Megfogta a kezét, és az ajkához emelte. Csókot nyomott a tenyerére, és a lány ujjait az arcához érintette.

— Szeretném, ha szólnál hozzám — mondta Mac kedvesen. — Tudom, hogy fáj. Nekem is. Beszélnünk kell róla.

Kit lehunyta a szemét, és nem engedte, hogy kicsorduljanak a könnyei. Két hete jött haza a kórházból, üresen, mintha kipucolták volna a belsejét. Két hét alatt egyszer sem látta Rydert. Azóta nem, hogy bevitte a kórházba aznap éjjel.

Dühös volt, de még inkább fájdalmat érzett. Megszakadt a szíve. Mac az ujjával megérintette az állát, és finoman maga felé fordította a fejét.

— Beszélj hozzám, baby! Nem tudok mit kezdeni a közöttünk lévő csenddel.

Egy könnycsepp gördült le a lány arcán. Nem akarta megbántani. Eleget bántotta mindkettőjüket. És tudta, hogy amit mondana, az nagyon fájna neki.

Mac a karjába vonta a lányt, kissé bátortalanul, mintha azt várta volna, hogy ellenkezik. Kit nem tiltakozott, de nem is ölelt vissza.

A lány érezte, hogy a férfi hatalmas teste megremeg. Magában ismét átkozódott.

— Mondd el, mi zajlik a fejedben, baby!

A hangja könyörgő volt. Istenem. El kell mondania neki az igazat.

Kit elhúzódott, és megtörölte az arcát. Az átkozott könnycseppek csak nem akartak elapadni.

— Fáj! — mondta rekedten.

— Ó, Istenem, baby, tudom, hogy fáj. Tudom, hogy fáj.

— Nem érted — suttogta a lány.

— Akkor értesd meg velem, Kit! Beszélj hozzám, kérlek!

Kit a szemébe nézett, amelyben oly sok szeretet tükröződött iránta. Izzó, kék szemek. Megérintette a férfi arcát. Mac megcsókolta a tenyerét.

— Nemcsak a kisbabát veszítettem el — kezdte Kit. — Elveszítettem… Elveszítettem Rydert is, és ebbe belepusztulok.

Kit elvette a kezét a férfi arcától, és elfordult. Nem akarta látni a fájdalmat a szemében.

— Szeretem őt, Mac — mondta csendesen. — Mindig is szerettem. Valahogy összezavart, amit irántad érzek, és azt gondoltam, hogy őt nem szeretem annyira, pedig igen. Most már… Most már nem akar engem. Már semmi sem köt össze bennünket. Nem lenne szabad ezt mondanom, de nem hazudhatok neked, Mac. Elveszítettem, és ez az érzés elevenen felfal.

Mac lassan a karjába vonta a lányt. Hatalmasat sóhajtott. Kit érezte, hogy zaklatottan kapkodja a levegőt. Istenem, mennyire nem akarta ezzel megbántani! Miféle nő az olyan, aki képes kést döfni egy férfi szívébe, aki ennyire szereti, aki mindent megtenne, hogy ne okozzon neki fájdalmat?

Néhány hosszú másodpercig csak ültek, nyomasztó csend telepedett rájuk. A férfi szorosan magához ölelte. Kit érezte, hogy elöntik az érzések, amint megöleli.

— Sajnálom, Mac — szólalt meg Kit, és sírás fojtogatta a torkát. A hangja tompa volt, ahogy a férfi mellkasához szorította az arcát, és folytatta. — Nem érdemellek meg. Megértem, ha nem akarsz velem lenni többé.

— Hagyd abba, baby, ne mondj ilyeneket. Te és én örökre egymáséi leszünk. Megígérem.

Kit elhúzódott tőle és hitetlenkedve nézett rá. A düh, a megcsalatás, vagy legalább a csalódás jeleit kereste. De csak komolyságot talált. És szerelmet. Több szeretetet, mint amit el tudott volna képzelni, azok után, amit elmondott neki.

— Mac, nem hallottad, amit az imént mondtam?

— Kiváló a hallásom, baby — mondta a férfi nyugodt hangon.

— Nem vagy dühös rám? — kérdezte Kit.

Mac a tenyerébe vette az arcát, lehajolt, és megcsókolta.

— Nagyon sok dolog kavarog bennem. De nem vagyok mérges. Szomorú vagyok, hogy fájdalmaid vannak. Szomorú vagyok, hogy elvesztettük a kisbabánkat. Bosszankodom, mert bármit megtennék, hogy jobban legyél, és tehetetlennek érzem magam. De, baby, szeretlek. Ez nem múlik el öt perc alatt. Annyira szeretlek, hogy abba is belehalok, ha csak elképzelem, hogy nélküled kell élnem.

A zokogás fájdalmasan szakadt fel Kit torkából, alig kapott levegőt, olyan irányíthatatlanul elsodorták az érzelmei. Az összes fájdalom és keserűség, amely az elmúlt két hétben összegyűlt, most szökőárként tört fel belőle.

Hangosan, csúnyán, gurgulázva sírt. Mac mégis úgy szorította, mintha soha többé nem akarná elengedni. A férfi a haját simogatta. Kedvesen kényeztette, megnyugtatta. Sokáig ültek ott, míg a lány kiadta magából az összes szorongást.

Végül a zokogás alábbhagyott. Mac lehajolt, és megcsókolta a könnyes arcát.

— Van valami, amit tudnom kell, baby. Az egyetlen fontos dolog. Szeretsz engem?

Kit köré fonta a karját, és megcsókolta a nyakát.

— Nagyon szeretlek, Mac. Erről soha nem hazudtam neked. Nagyon szeretlek, és meghalnék nélküled.

Mac óvatosan eltolta magától a lányt, lenézett rá. Csodálatos kék szeme halálosan komoly volt.

— Ez az egy dolog, ami számít. A többit megoldjuk.

Ryder a bárban ült, és a hatodik pohár whiskyt döntötte magába. Vagy a hetedik volt már? A durva bárpultra lökte az üres poharat, és szótlanul még egyet kért.

— Mikor fogsz felhagyni azzal, hogy halálra idd magad? — kérdezte Mia szárazon.

Ryder meg sem fordult a hangra. Nem érdekelte a lány. Az pedig csak nem akarta békén hagyni. Leült mellé.

— Ez így nem fog menni, te is tudod.

Ryder félrebillentette a fejét.

— Ezt hogy értsem?

— Hogy közönybe iszod magad. — Mia kért egy sört, aztán ismét felé fordult. — Kipróbáltam. Tudom.

Rydert nem hatotta meg a dolog. Hol van már a whiskyje? A pokolba is!

— Ezt csináltad, amikor a seggfej barátod lapátra tett? — kérdezte Ryder.

Mia megrezzent.

— Sok mindent kipróbáltam, de az ivás nem segített.

— Úgy beszélsz, mint egy átkozott terápiás csoportvezető — jegyezte meg Ryder gonoszul.

— Ez igen — motyogta a lány.

— Mi van?

— Ne nézz oda, de a zsaru barátod erre tart. Nincs túlságosan feldobva.

Ryder megfeszült.

— Mac? Itt?

— Igen, úgy tűnik. Én megyek is. Nem akarok egy mérföldes körzetben lenni, amikor ez a dolog kirobban.

Mia lecsúszott a bárszékről, és elsietett. Nők.

— Valahogy nem lep meg, hogy itt talállak — mondta a háta mögött Mac.

Ryder lassan megfordult, és Mac szemébe nézett, aki előtte állt, és dühösen nézett rá. A fenébe. Pont erre nincs most szüksége.

— Mi a fenét keresel itt? — kérdezte Ryder közönyösen.

— Csináltál már néhány baromságot, mióta ismerlek, Ryder. Az ég tudja, mióta ismerjük egymást. De soha nem fogom megbocsátani neked, hogy bántottad Kitet. Ha nem lennél ilyen rohadt részeg, jól ellátnám a bajodat.

Ryder talpra ugrott. Jólesett volna neki egy bunyó. Lehet, ha ellátnák a baját, attól jobban érezné magát. Persze nem valószínű, de egy próbát megér.

— Kimenjünk? — ajánlotta fel Ryder.

— Nem kell — mondta Mac közönyösen. — Átkozott bolond vagy, Ryder. Az a legszomorúbb benne, hogy észre sem veszed.

Ryder zavartan nézett rá. Vagy komolyan elszámolta, hány pohárral ivott, vagy Mac hülyeségeket beszél.

Széttárta a karját.

— Mit akarsz tőlem, Mac? Azt hittem, boldog vagy, hogy otthagytalak benneteket. Szerelmes vagyok a nődbe. Menj vissza hozzá, és örülj neki, hogy szeret.

Mac viszolyogva megrázta a fejét, aztán sarkon fordult, és elviharzott.

Picsába! Mi volt ez az egész? A világ minden perccel egyre őrültebb lesz.

— Nem akarlak magadra hagyni, baby.

Kit megrázta a fejét.

— Jól leszek, Mac. Menned kell. Szükségük van rád. Ez a munkád.

— Az a dolgom, hogy itt legyek veled. Akkor és ott, ahol szükséged van rám. Helyesbített.

— Nem lesz semmi baj — mondta Kit halkan.

A férfi hosszan vizsgálta. A határozatlanság világosan kivehető volt az arcán.

— Menj már! — mondta a lány mosolyogva. — Öltözz fel, és húzzál dolgozni!

Mac megkönnyebbülten sóhajtott.

— Istenem, annyira jó téged ismét mosolyogni látni, Kit!

A lány lábujjhegyre állt, és az ajkát szorosan Macére szorította.

— Még jobban fogok mosolyogni, amikor hazajössz. Most pedig gyerünk öltözni!

A férfi hosszan és vágyakozón visszacsókolt. Vonakodva húzódott el tőle.

— Később felhívlak.

Kit nevetett.

— Ha jobban érzed magad attól, hogy folyton ellenőrzől, akkor feltétlenül hívjál.

Mac gyorsan felvette az egyenruhát és betelefonált az őrsre, hogy tudják, bemegy. Egy újabb hosszú, forró csók után kisietett az ajtón.

Kit sóhajtott, és a konyhába ment. Éhes volt. Mi több, majd meghalt az éhségtől. A vetélés óta eltelt hetekben alig evett. Tudta, hogy lefogyott, és szörnyen néz ki, de eddig semmi kedve nem volt enni.

Mac aggódott érte. Egyfolytában körülötte legyeskedett. Ideje volt, hogy kihúzza a fejét a homokból, és továbblépjen. Ryder nem akarja őt. Eléggé világossá tette.

Kit átkutatta a hűtőt, és talált egy félig teli tojástartót. Kivette, letette a konyhapultra, majd elővett egy tálat és egy villát. Feltört két tojást, összekeverte a villával. Megfűszerezte, beleöntötte az egészet egy serpenyőbe, és várta, hogy megsüljön.

Egy kicsit barna lett, biztosan túlsütötte, de nem érdekes. Tányérra tette a rántottát, aztán bement a nappaliba. Egyedül volt. Ez volt az első éjszaka, amelyet egyedül töltött az eset óta. Mac szabadságot vett ki, és öt percnél hosszabb időre nem mozdult el a közeléből.

Vajon tényleg ilyen rosszul volt? Talán Mac úgy érezte, hogy el kell dugnia a késeket a házban vagy ilyesmi? Attól félt, hogy kárt tesz magában, ha magára hagyja?

Kit megrándult, nem akart válaszolni magának erre a kérdésre. Igen, nagyon rosszul viselte. Összeszorult a gyomra, ha az első néhány napra gondolt, amikor hazajöttek a kórházból. Egy szót sem szólt, pedig tele volt fájdalommal. Úgy tűnt, egyáltalán nem értik meg egymást.

Kitnek sikerült a rántotta felét legyűrni a torkán. Visszament a konyhába, és betette a tálat a mosogatóba. Elhatározta, hogy egész este tévézni fog. Nem rossz program, és nem is volt álmos. Lehet, hogy megvárja Macet.

Megkereste a távirányítót, betakarózott egy régi pléddel a díványon, és a csatornákat váltogatta. Közben a szemhéja elnehezült. Ennyit arról, hogy nem fáradt. Küzdött, hogy ébren maradjon. A képernyőre koncentrált, elhatározta, hogy nem adja be a derekát a fáradtságnak, amely egyre inkább a hatalmába kerítette a testét.

A kopogás felrázta az álmából. Kinyitotta a szemét, és a képernyőre nézett. Meglepve tapasztalta, hogy nem a tévéből jön a hang. Megnézte az óráját. Hajnali kettő volt. A pokolba, jól bealudt.

A kopogás hangosabb lett. Mi a fene? Vajon ki kopog az ajtaján hajnalok hajnalán?

Ledobta magáról a plédet, és bizonytalanul felállt. A lába jól elzsibbadt. Az ajtóhoz botorkált, és kinyitotta a reteszt. A láncot a helyén hagyta, felkapcsolta a verandavilágítást, résnyire kinyitotta az ajtót, és kibámult.

Megdöbbent, minden izma megfeszült, és fájdalmában majdnem felkiáltott. Az ajtó előtt két ismerős arcot látott. Sean Gardner és Ray Hartley. A seriff irodájának két alkalmazottja. Mac barátai, akikkel együtt dolgozik. Két rendőr, akiknek szolgálatban kellene lennie, nem pedig az ajtaja előtt állni.

Tizennegyedik fejezet

Kit csak állt ott, és bámult kifelé a keskeny résen. Nem merte kinyitni az ajtót. Nem merte megtudni, miért vannak itt.

— Kit — szólalt meg Sean remegő hangon. — Engedj be bennünket, légyszi!

— Ó, Istenem! — kiáltott fel Kit.

Becsapta az ajtót, aztán a lánccal babrált. Néhány hosszú másodperc után kinyitotta előttük.

— Mi az? — sikította a lány. — Mi történt vele?

Ray magához húzta, és szorosan megölelte.

— Gyere be velünk, Kit. Beszélgessünk a nappaliban.

A lány hagyta, hogy a férfi bevigye a házba. A tagjaiból mintha elszállt volna az erő. Mintha lassított felvételt nézett volna. Ez az egész nem történhet meg! Jól tudta, mi az oka a rendőrbarátok éjszakai látogatásának. Nem jó hírekkel jöttek.

Ray leültette a díványra Sean mellé, hátralépett, és helyet foglalt a közeli karosszékben.

— Mi történt? — kérdezte Kit elkeseredetten. Könnyek szöktek a szemébe. Összeszorította a fogát, és megpróbálta visszatartani őket.

— Mac… tudod… közúti rutinellenőrzés volt. Gyanús, drogos alak. — Sean elhallgatott, és nagyot nyelt.

Kit lehunyta a szemét. Istenem, mi történhetett? Ugye nem halt meg? Kérlek, istenem, ugye nem? Miért kerülgetik a forró kását? Miért nem rukkolnak elő vele, és mondják el végre?

— Amikor odament a vezetőoldali ajtóhoz, a gyanúsított fegyvert rántott, és lelőtte.

Kit felugrott a díványról, elszédült, és elesett volna, ha Ray nem kapja el gyorsan. Könnyek kezdtek ömleni a szeméből. Ray magához húzta, és a fejét a mellkasához szorította.

— Mondjátok, hogy nem halt meg! — kiáltotta a lány zokogva. — Kérlek, mondjátok, hogy nem halt meg!

— Nem halt meg — felelte Sean sietve. — Kórházban van.

Kit kiszabadította magát Ray öleléséből.

— Vigyetek hozzá azonnal, Sean!

Kit a cipőjét kereste. Hol az az átkozott cipő?

— Drága, nagyon rossz állapotban van — mondta Sean. Együttérzően nézett rá. — Tudnod kell, mi vár rád.

— De életben van, nem?

— Igen — mondta Ray. — Életben van.

— Akkor vigyél hozzá — mondta Kit elhaló hangon. — Nem hagyom, hogy meghaljon. Nem hagyom, hogy elmenjen.

A két férfi egymásra pillantott. Ray előhúzta a kocsikulcsot a zsebéből.

— Elviszünk a rendőrautóval — szólalt meg.

— A cipőm — könyörgött Kit, miközben kétségbeesetten körbenézett a nappaliban. — Hol van a cipőm?

— Itt van, drága — mondta Sean gyengéden.

Odaadta neki a lábbelit. Kit kikapta a kezéből, és a földre dobta. Magára kapta a cipőt, és az ajtó felé indult.

Amikor a rendőrautó az ellenkező irányban hajtott ki a bejáróról, mint amerre a kórház van, Kit rögtön tudni akarta, hová viszik.

— Édes, mentőhelikopterrel kellett Houstonba vinni — felelte Ray.

A lány a szájához kapta a kezét, és a csuklójába harapott.

— El tudtok vinni Houstonig? — kérdezte.

— Elviszünk egészen odáig — felelte Sean biztató hangon.

Bekapcsolta a megkülönböztető jelzést és beletaposott a gázba, ahogy a piros fény belevilágított az éjszakába.

— Megyünk, amilyen gyorsan csak tudunk, Kit. Nyugodj meg. Jobban érzed már magad?

A lány értetlenül nézett rá. Aztán rájött, hogy a férfi a vetélésére gondol. A legutolsó dolog volt, ami megfordult a fejében.

— Jól vagyok — nyögte ki végül.

Az éjszakai fények összefolytak a szeme előtt, ahogy elérték az autópályát. Belesüppedt a hátsó ülésbe, könnyek áztatták az arcát. Mihez kezd majd, ha soha nem látja újra? Ha soha többé nem ölelheti meg, és nem hallhatja tőle azt, hogy „baby”?

A kezébe temette az arcát, és hangosan zokogott. Sean hátranyúlt és a vállára tette a kezét.

— Sajnálom. Mac kiváló zsaru volt. Nem érdemelte, hogy így végezze.

— Ne beszélj úgy róla, mintha már halott lenne! — felelte Kit határozottan.

Az együtt érző, fájdalmas tekintet, amellyel Sean nézett rá, félelemmel töltötte el. Istenem, biztos nagyon rossz állapotban van. Nagyon rossz a helyzet. Sean és Ray úgy véli, nem bírja ki, amíg odaérnek. Úgy gondolják, mire Houstonba érnek, már csak Mac holttestét láthatja.

Kit elfordította a fejét, és kinézett az ablakon. Valami meghasadt benne. Nem tudna Mac nélkül élni. Képtelen lenne rá.

Amikor megérkeztek a kórházba Houstonban, Ray Kittel együtt kiszállt az ügyeleti bejáratnál, míg Sean leparkolta a kocsit. Berohantak, a baleseti pulthoz mentek, hogy megkérdezzék, hol van Mac.

Kit lélegzet-visszafojtva figyelte, hogy megjelenik-e az együttérzés a nővér arcán, amikor válaszol a kérdésükre.

Miután beütött valamit a számítógépbe, a nővér felnézett és azt mondta:

— Mr. McKenzie még a műtőben van. Ha végigmennek a folyosón, a felvonó ott lesz a baloldalon. Menjenek fel a második emeletre, szálljanak ki és forduljanak balra. A műtő várója ott van. Értesítem őket, hogy mennek. Ha bármit tudnak, el fogják mondani.

Kit nagyot nyelt. Úgy állt ott, mint egy szobor, félt megmozdulni. Ray átkarolta. A lány megingott, rátámaszkodott. A férfi szorosan fogta, és segített neki megállni a lábán, mielőtt elindultak.

Alighogy elérték a liftet, Sean odaért mögéjük, és összegörnyedve próbált levegőhöz jutni.

— Van valami hír? — kérdezte Sean.

— Még a műtőben van — felelte Ray kurtán. — Épp oda tartunk.

A lift ajtaja kinyílt és beléptek. Ray megnyomta a gombot, és várták, hogy az ajtók bezáruljanak mögöttük.

— Túl fogja élni — mondta Kit határozottan.

Sean átkarolta, és megszorította a vállát.

— Nagy küzdő, Kit. Ha idáig eljutott, végig fogja csinálni. Sok minden van, amiért élnie érdemes.

Kit lehunyta a szemét.

Kérlek, Mac! Ne halj meg!

Kit vagy százszor sétált már keresztül a várótermen. Önkéntelenül is az órájára pillantott. Kevesebb, mint két perc telt el azóta, hogy utoljára megnézte, mennyi az idő.

A váróterem tele volt szolgálaton kívüli rendőrökkel, akik mindnyájan arra vártak, hogy Macről halljanak valamit. Johnston seriff azonnal megérkezett, amint meghallotta a hírt. A mobiltelefonjaik rendszeresen megszólaltak, ahogy a szolgálatban lévő állami rendőrök Mac állapota felől érdeklődtek.

Egy-egy rendőr majd minden percben megkérdezte Kittől, szüksége van-e valamire, akar-e enni vagy inni valamit, le akar-e ülni. Legszívesebben üvöltött volna. Macre van szüksége! Azt akarja, hogy éljen, jól legyen, szeresse és érintse meg. Végül a kimerültség legyőzte. Egy székre huppant a sarokban, és érezte, hogy ismét előtörnek a könnyei. Sean leguggolt elé, és megérintette az arcát.

— Túléltünk már néhány kemény időszakot, Kit.

A lány tudta, hogy Sean az első támadásra gondol, meg arra az éjszakára egy évvel azelőtt, amikor a támadó ismét lecsapott.

— Kemény lány vagy. Mac is kemény fickó.

— Nem vagyok kemény — suttogta Kit. — Mac az erős. Mindig ő vigyázott rám.

— Ez hülyeség. Itt mindenki tudja. Persze, Mac vigyáz rád. Majd bolond volna nem vigyázni. Mégis azt mondom, te vagy a legerősebb nő, akit ismerek, Kit. Te tartod egyben a fickót. Miattad élnek ő és Ryder, évek óta.

Kit megdöbbent Ryder nevének említésén.

— Valakinek szólnia kellene Rydernek — mondta csendesen. Nem ő lesz az. De tudnia kell. Ugyanolyan régóta barátja Macnek, mint ő.

— Majd én szólok neki. Maradj csak itt, és pihenj egy kicsit. Sok mindenen kellett keresztülmenned az utóbbi időben.

— Miss Townsend?

Kit felugrott a neve hallatán. Odament a pulthoz, amely a váróterem bejáratánál állt.

— Én vagyok Miss Townsend — felelte.

A háta mögött a rendőrök mozgolódni kezdtek, és arra vártak, hogy halljanak valamit Macről.

— Mr. McKenzie kijött a műtőből. Az orvos néhány perc múlva itt lesz és elmondja a részleteket. Kérem, foglaljon helyet ebben a szobában.

A recepciós egy kis helyiség felé intett néhány méterrel arrébb, ahol nyugodtabban beszélhetnek az orvossal, mint a váróteremben.

— Veled megyek — ajánlkozott Sean és megszorította a vállát.

— Köszönöm — suttogta Kit.

Mereven a helyiség felé indult, és leült az egyik székre. A földet bámulta. Minden várakozással eltöltött másodperc gyötrelmes volt a számára.

Egyszer csak zajt hallott az ajtó felől. Felnézett, és meglátta, hogy egy orvos áll műtősruhában az ajtóban.

— Ön jött Mr. McKenzie-vel?

Kit igyekezett megszólalni, megköszörülte a torkát, de végül csak bólintott.

— Őszinte leszek önnel — kezdte az orvos. — Mr. McKenzie-nek súlyos mellkasi sérülése van. A műtét befejeződött, de kómában van.

Kitnek elakadt a lélegzete, érezte, hogy a vér kifut az arcából.

— Túl fogja…?

— Hogy túl fogja-e élni? — fejezte be az orvos. — Hogy őszinte legyek, már azon is csodálkozom, hogy a kórházig kibírta. Még inkább csodálkozom, hogy túlélte a műtétet.

Kit szeme megtelt könnyel.

— Nagyon rossz az állapota, de egyelőre életben van, és az esélyek ellenére küzd. Most néhány kemény nap vár rá, és hosszú lábadozás, ha túléli. Sajnos nem tudom megígérni, hogy így lesz. Várnunk kell. Nyilvánvalóan minél tovább él, annál jobbak az esélyei a felépülésre.

Kit magába zuhant a széken. Megdöbbent, rettegett, és reménykedett egyszerre.

— Mikor láthatom? — kérdezte.

— Most a megfigyelőben lesz egy ideig, aztán átviszik az intenzívre. Ha beállították a műszereket, rövid időre bemehet hozzá. Kötelességem, hogy figyelmeztessem: amikor először látja, sokként éri majd. Nem úgy néz ki, mint az a férfi, akit korábban ismert. Erre érdemes felkészülnie.

Kit megértően bólintott.

— Kk… Köszönöm — sikerült végül kipréselnie magából.

Az orvos arckifejezése enyhébb lett.

— Ne köszönje addig, amíg haza nem megy a kórházból. Csak akkor végeztem jó munkát.

Ha Sean nem tartja olyan erősen, Kit összeesett volna, amikor először meglátta Macet.

— Foglak — mondta Sean, és igyekezett megtartani a lábán.

Könnyek szöktek Kit szemébe, amikor megpillantotta a nagy, erős embert magatehetetlenül feküdni a kórházi ágyon. Drótok, infúziós vezetékek és csövek álltak ki belőle mindenütt.

Lélegeztetőgépen volt. A suhogó hang élesen visszhangzott a fülében.

Kit zavartan közeledett az ágyhoz. Mac mozdulatlan volt, és élettelennek látszott. Ha nem látta volna a szívhangját a monitoron, azt hihette volna, hogy halott.

— Ó, Mac — zokogta Kit.

Sean szorosan fogta a vállát, amikor kinyújtotta a kezét, hogy megérintse Macét. Kit megremegett. Mac bőre hideg, élettelen volt.

Egy nővér sétált be az üvegfalú helyiségbe, és kedvesen rájuk mosolygott.

— Most már távozniuk kell! Láthatják néhány óra múlva, ha szeretnék. Kiszólok majd a váróba, amikor visszajöhetnek. A látogatási idő reggel kilenc és este kilenc között van mindennap. Kettőnél több látogató nem léphet be egyszerre.

Kit bólintott. Túlságosan elcsigázott volt ahhoz, hogy kimondjon egy egész mondatot.

— Gyere! — biztatta Sean. — Enned kell. Lekísérlek a büfébe. Visszajövünk, amint újra láthatjuk.

Kit készségesen követte Seant, de megállt az ajtóban egy pillanatra, és visszanézett Macre.

— Szeretlek — suttogta megtörten. — Kérlek, ne hagyj el!

Tizenötödik fejezet

Ryder bedübörgött a Two Step parkolójába, és lenyitotta a motor támasztóját. Éhes volt, rosszkedvű, és ráfért volna egy sör. Vagy inkább három.

Arra jutott, hogy igencsak rossz társaság lehet. Az, hogy Mia is kerülte, ennek a jele volt. A lány közölte vele, mekkora seggfej, utána nem volt hajlandó szóba állni vele a sztriptízbárban. Ryder a műhelyébe menekült, és nem ment sehová, ahol összefuthatott volna Mackel vagy Kittel.

Most legalább, miután rávette Kitet, hogy mondjon fel, nem fog belebotlani a bárban, és viszonylag nyugodtan ütheti el az időt.

A terhességtől függetlenül ellenezte, hogy Kit ott dolgozzon. Túlságosan sok fájdalmas emlék kötődött ahhoz a helyhez, és aggódott a lány biztonsága miatt is. A pénz, amit adott neki, még jó ideig kitart. Mikor új állást kell majd keresnie, biztosan talál magának ennél jobbat.

Belépett a bárba, és összerezzent a hangos zenére, ami a bejáratnál üdvözölte. A másnaposság kellemetlen kínjai azonnal rátörtek.

A bárpulthoz manőverezett, és intett a pultosnak. Két sört és egy hamburgert kért. Azon nyomban neki is látott az elsőnek.

— Ryder? Mit keresel te itt? — kérdezte Sean Gardner, ahogy a pulthoz közeledett. — Azt hittem, Houstonban vagy.

Ryder a rendőrre nézett, és igyekezett felölteni a leghitelesebb „Ne zavarj!” arckifejezést.

Sean keményen a szemébe nézett. Az arcán az undor kifejezése tükröződött.

— Nézd, nem tudom, mi történt közöttetek Mackel. Egyáltalán nem az én dolgom.

— Szent igaz — helyeselt Ryder.

Sean elengedte a megjegyzést a füle mellett és folytatta.

— De ahogy viselkedsz, az a legnagyobb seggfejség. Mac az életéért küzd, Kit pedig, az ég szerelmére, ráférne egy kis segítség. Az a lány napok óta el sem mozdul mellőle. Nem eszik, nem alszik. Ha így folytatja, ő patkol el hamarabb.

Rydernek megfagyott a vér az ereiben. Sean felé fordult, és megragadta az egyenruháját.

— Mi a fenéről beszélsz?

Sean mély levegőt vett, a szeme elkerekedett a döbbenettől.

— Nem is tudsz róla, mi? Hogy a pokolba nem tudsz róla?

— Miről nem tudok? Nyögd már ki, az isten szerelmére!

— Meghallgattad mostanában az üzeneteidet? Rengetegszer hívtalak otthon és a mobilodon is.

— Kikapcsoltam a mobilomat — bökte ki Ryder. — Mondd már el, mi a fene van, mielőtt elveszítem a türelmemet!

Sean szemében fájdalom tükröződött.

— Macet az egyik este meglőtték. Mentőhelikopter vitte Houstonba. Rayjel elvittük Kitet oda, hogy vele legyen. De elég ramaty a helyzet, és Kit az összeomlás szélén áll.

Ryder elengedte Sean ingét, és visszazuhant a bárszékre. Macet meglőtték? Atyaúristen! Míg ő azzal van elfoglalva, hogy a saját sebeit nyalogassa, Mac épp az életéért küzd, Kit pedig magára maradt.

Lehunyta a szemét. Fájó bűntudat áradt szét a lelkében.

— Hol van? — kérdezte hörögve.

A választ meg sem várva elindult az ajtó felé Seannal a sarkában.

— Ryder, az istenit, ne menj így oda, megölöd magad!

— Majd vigyázok — mondta Ryder, miközben felült a motorjára. — Kitnek szüksége van rám.

Ryder gyűlölte a kórházakat. A hűvös, steril környezet mindig az apjára emlékeztette, és eddig még csak szörnyű élményt jelentett ott járni. Háromszor volt bent Kit miatt, és mindannyiszor úgy érezte magát, mintha kitépnék a szívét.

Lassan haladt a fényes padlón a szoba felé, ahová a nővér irányította. Rettegett attól, ami rá vár. Megállt egy pillanatra, mély levegőt vett, majd belépett az ajtón.

A szeme elé táruló látványra elállt a szívverése.

Mac ott feküdt mozdulatlanul, az egész testéből csövek álltak ki. Kit az ágy mellett ült, a fejét Mac csípőjének támasztotta. Ryder hallgatta a zokogását az ajtóból, minden egyes hang mintha azonnal a lelkébe szűrődött volna.

— Ne hagyj el, Mac! — suttogta Kit, a hangja tele volt fájdalommal. — Megígérted, hogy soha nem hagysz el!

Ryder gyomra görcsbe rándult. Ő is megígérte, de hazudott.

Képtelen volt nem megérinteni a lányt. Előrelépett, és a vállára tette a kezét.

— Drága, ha így folytatod, nem lesz erőd végigcsinálni.

Kit felemelte a fejét, hátrafordult és ránézett. Ryder megdöbbent, mennyire elcsigázottnak látja. Zöld szeme fénytelen volt a fájdalomtól, az arca maszatos a sírástól.

— Te mit keresel itt? — kérdezte végül a lány.

Megérdemelte a kérdést. Hány napja feküdt már ott Mac élet és halál közt lebegve, míg ő alkoholba fojtotta a bánatát, és seggfejként viselkedett? Kitnek jobban szüksége lett volna rá, mint bármikor, ő pedig hatalmas csalódást okozott neki. Mi több, szándékosan tette. A világ végére menekült, miután a lány elveszítette a kisbabáját.

— Nem tudtam róla — mondta halkan. — Csak nemrég szóltak nekem.

Egy könnycsepp gördült végig a lány arcán.

— Nem veszíthetem el — mondta. — Nem veszíthetem el, miután minden mást elveszítettem. Csak ő maradt nekem.

Ryder lehajolt, és megölelte. Ott állt és szorosan tartotta.

— Itt vagyok neked én, kicsi Kit.

A lány tagadóan megrázta a fejét.

— Elmentél. Elhagytál, amikor szükségem lett volna rád. Annyira fájt, hogy azt hittem meghalok, és téged nem érdekelt. Nincs szükségem már rád. Macre van szükségem.

Ryder lehunyta a szemét, és nyugalmat erőltetett magára, nehogy sírni kezdjen, mint egy kisgyerek. Továbbra is szorosan átölelte Kitet, elhatározta, hogy nem engedi el, bármi is történik.

— Beszélnünk kell, drága! Tudnom kell, mi a helyzet, hogy van Mac. Aztán beszélhetünk rólunk is.

Kit elhúzódott tőle, ránézett, a szeme összeszűkült.

— Nincs olyan, hogy mi, Ryder! Otthagytál a kórházban, miután elveszítettem a kisbabát. Szó nélkül, minden nélkül. Eltűntél. Azóta sem láttalak.

A lány szavai kemények voltak, de az ajka remegett, és könnyek csordultak ki nagy, zöld szeméből. Ryder kinyújtotta a kezét és megérintette az arcát.

— Most már itt vagyok, és odafigyelek rá, hogy vigyázz magadra. Mikor ettél utoljára?

A lány megrázta a fejét, és elfordult.

— Nem fogom itt hagyni — mondta makacsul.

Ryder a lány remegő teste köré fonta a karját, és az állát a fejére támasztotta.

— Lejössz velem enni, még ha vinnem kell is téged, Kit. Hoztam néhány ruhát, és tisztálkodószereket. Kibéreltem egy hotelszobát itt a közelben. Enni fogsz, lezuhanyozol, és alszol egy kicsit!

A lány teste megfeszült Ryder karjában.

— Nem fogom itt hagyni, Ryder. Mi lesz, ha felébred, és nem vagyok itt? Nem akarom, hogy egyedül legyen.

Ryder megfordította, és a szemébe nézett.

— Gondolod, azt akarja, hogy itt roppanj össze mellette? Gondolod, azt akarja, hogy elhagyjon az erőd, hogy önmagad árnyéka legyél csak, hogy egyfolytában az ágyánál virrassz? Gondolkodj, drága Kit! Erősnek kell lenned. Nem tudod, mikor fog felébredni. Törődnöd kell magaddal, különben te is az egyik kórteremben fogsz kikötni egy emelettel lejjebb, és akkor mindketten egyedül lesztek!

Kit legyőzötten ejtette le a vállát. Az ajka remegett, és lebiggyedt, ahogy még több könny áztatta az arcát. Ryder letörölte, és az arcát simogatta.

Lassan elhúzta őt az ágytól, és kitámogatta a szobából. Megálltak a nővérpultnál, és Ryder megadta a mobilja számát. Szólt, hogy feltétlenül hívják fel, ha változás áll be Mac állapotában. Aztán a lift felé indult Kittel, hogy lemenjenek enni valamit.

Ryder megpakolt egy tálcát mindkettőjüknek elég ennivalóval, kifizette és ülőhelyet keresett. Kit egész idő alatt egy szót sem szólt. Amikor a férfi egy tányér ételt tolt elé, elfintorította az orrát, és csak piszkálta a villájával.

— Enned kell! — mordult rá Ryder. — Addig el nem mozdulunk innen, amíg nem ettél rendesen.

Kit felsóhajtott, és kelletlenül a székébe süppedt. A szájába tett egy falatot. Aztán még egyet. Csendben ettek. Ryder gyakran ránézett, de Kit lesütött szemmel ült egész idő alatt.

Aztán eltolta magától a tányért, és letette a villát. Amikor a férfira nézett, a szeme tele volt érzelemmel.

— Miért hagytál ott? — kérdezte halkan. — Annyira dühös voltál rám, amiért elveszítettem a kisbabát, hogy nem tudtad elviselni, ha a közelemben vagy? Gyűlöltél azért, ami történt?

Ryder hangosan az asztalra dobta a villát.

— Istenem, nem, Kit! Hogy is gondolhatsz ilyesmire?

— Miért ne gondolnék? — mondta Kit szárazon. — Míg a kórházi ágyon feküdtem, és úgy éreztem magam, mintha kitépték volna az egész belsőmet, te fogtad magad, és elsétáltál.

Ryder lehunyta a szemét. Jogos volt a szemrehányás. Átnyúlt az asztalon és megfogta a lány kezét.

— Kit, azt tettem, amiről úgy gondoltam, hogy a legjobb lesz mindnyájunknak. A jelenlétem feszültséget okozott közted és Mac között. Felesleges lenne tagadni. Amikor elveszítetted a kisbabát, tudod, úgy éreztem, hogy én meg elveszítettelek téged. Nem volt semmi értelme, hogy továbbra is közétek álljak, így hát eljöttem. Azt akartam, hogy boldogok legyetek.

Könnyek áztatták a lány arcát, miközben tehetetlenül a férfira bámult.

— Úgy éreztem, hogy eltaszítottál… — mondta. — Mac tudja… tudja, mit érzek irántad, és nem zavarja. Nagyon szeret, még ha tudja is, hogy a szívem egyik fele a tiéd.

— Azt állítod, hogy szeretsz engem, miután cserbenhagytalak a vetélés után? — kérdezte Ryder hitetlenkedve.

Kit nagyot sóhajtott.

— Ahogy Mac fogalmazott, a szerelem nem múlik el öt perc alatt. Ennél sokkal nagyobb dolog. Nem szűnik meg csak úgy egy érzés, amelyet a fél életemben tápláltam irántad. Dühös vagyok. Fáj. Úgy érzem, becsaptál. Mégis szeretlek. És annyira átkozottul dühít, hogy Mac itt fekszik a kórházi ágyon. Nem tudom, hogy túl-éli-e vagy belehal, én pedig egyfolytában csak arra tudok gondolni, hogy nem fogom túlélni, ha mindketten elhagytok!

Valami hirtelen megvilágosodott Ryderben. Rájött, hogy nem hagyhatja el a lányt, akármi is fog történni Mackel. A felismerés mellbe vágta. Belefáradt már, hogy küzdjön ellene. Belefáradt, hogy fájdalmas arccal mindig félreálljon. Kitnek szüksége van rá, és átkozott legyen, ha még egyszer cserbenhagyja.

— Nem foglak többé elhagyni, Kit. Tudom, semmi okod rá, hogy higgy nekem. Veled maradok. Még nem tudom, hogyan, de majd kitaláljuk.

— Mindkettőtökre szükségem van, különben belepusztulok — felelte Kit, a hangja tele volt fájdalommal. — Van fogalmad róla, mekkora bűntudatom van amiatt, hogy képtelen vagyok boldog lenni, és beérni Mackel? Összeházasodni vele, szülni egy halom gyereket, és együtt megöregedni? Csak azt tudom, ha nem vagy ott, ha nem vagy a közelemben, soha nem leszek teljesen boldog.

Ryder nagyot nyelt. Nem tudta, mit mondjon. Hogy is önthette ki a szívét, amikor a barátja élet és halál között lebeg néhány emelettel feljebb? Mekkora szemétláda, hogy megvallja az érzelmeit Kitnek, és Mac területére téved, amikor ő nincs ott.

Ismét megszorította a lány kezét.

— Kit, esküszöm, ha Mac rendbe jön, mindent el fogunk rendezni egymás között, rendben? Nem hagylak el. Azt akarom, hogy elhidd!

Kit lassan bólintott. Az arca annyira elgyötört volt, hogy Rydernek fájt látnia.

— Gyere, drága! Menjünk el a hotelbe, hogy lepihenhess egy kicsit.

Ryder felállt, és kinyújtotta a kezét. A lány belefűzte az ujjait az övébe, és ránézett a zöld szemével.

— Megölelsz, Ryder? Azt szeretném, ha megölelnél.

— Persze, drága. Megölellek. Egész éjjel, ha kell. Többé nem engedlek el.

Tizenhatodik fejezet

Kit és Ryder napokat ültek Mac ágya mellett. Ryder gondoskodott a lányról, utasítgatta, belediktálta az ételt, rávette, hogy aludjon, és egy lépést sem tágított mellőle. Egyetlen lépést sem.

Kit egész nap Machez beszélt, a kezét szorongatta, elmondta neki, mennyire szereti. Éjszakánként Ryder karjában aludt, és igyekezett úrrá lenni a rémálmain.

Macet levették a lélegeztetőgépről, ami nagy megkönnyebbülés volt a lány számára. A javulás jele, hogy magától lélegzik. Vagy nem? Továbbra is kómában maradt.

Két héttel azután, hogy Macet meglőtték, Ryder egyszer csak felállt az ágya mellől, és Kit felé nyújtotta a kezét.

— Enned kell, drága! Menjünk le! Aztán visszajövünk.

Kit beletúrt a hajába, megdörzsölte az arcát, majd hosszan, csalódottan sóhajtott. Épp el akarta venni a kezét Macétől, amikor a férfi megszorította.

Kit azon nyomban elfeledkezett Ryderről, az evésről és minden másról. Csak az számított, hogy Mac megmozdult. Izgatottan fölé hajolt.

— Mac, Mac! Hallod, amit mondok? — Kit izgatottan Ryderre nézett. — Megmozdult, Ryder! Megszorította a kezemet!

Meg sem várva a férfi válaszát, közel hajolt Machez, és az ajkát az övére szorította.

— Itt vagyok, Mac! Kérlek, gyere vissza hozzám! Annyira szeretlek!

Mac halk nyögést hallatott.

— Szólok a nővérnek — mondta Ryder a háta mögött.

Ahogy a lány újra megcsókolta, a szemhéja enyhén megremegett, és résnyire kinyitotta a szemét. Kit elhúzódott tőle annyira, hogy a szemébe tudjon nézni.

— Mac! — kiáltotta halkan. — Hallasz engem?

A férfi kinyitotta a száját, mintha valamit mondani akarna, majd a homlokát ráncolta, amikor nem jött ki semmi.

Kit az ajkára tette az ujját.

— Ne akarj beszélni. Itt vagyok.

Könnyek gördültek végig az arcán, ahogy a férfi mindkét kezét a sajátjába vette.

— Szorítsd meg a kezem inkább! Hallod, amit mondok?

Mac megszorította a kezét. Kit szíve majd kiugrott a helyéből.

— Csó… Csókolj meg! — hörögte Mac. A hangja rekedt és bizonytalan volt a hosszú némaságtól.

— Ó, Mac! — sóhajtott a lány. Fölé hajolt, gyengéden és szeretetteljesen megcsókolta. Mac arca könnyes lett az övétől.

— Azt hittem, elveszítelek.

— Soha… nem… veszítesz el — felelte a férfi szaggatottan. — Soha… nem hagylak el. Esküszöm.

Kitből kitört a zokogás.

Ryder megérkezett a nővérrel, aki boldogan felkiáltott, amikor meglátta, hogy Mac magához tért. Arrébb tessékelte Kitet az ágytól, és gyorsan megvizsgálta a beteget.

— Már szóltak az orvosnak — közölte a nővér, miközben az infúzióval és a szívmonitorhoz vezető drótokkal babrált. — Nemsokára itt lesz.

Kit félreállt, a hátát Ryder mellkasának támasztotta, és izgatottan arra várt, hogy a nővér befejezze a dolgát. Közel akart lenni Machez, hogy megbizonyosodjon róla, minden rendben van vele.

Amikor a nővér végre félreállt, Kit gyorsan az ágyhoz lépett, és ismét megfogta Mac kezét. Lassan, erőlködve a férfi felemelte a másik kezét, és megérintette a lány arcát.

— Szeretlek… — motyogta.

— Én is szeretlek — zokogta Kit.

Mac pillantása a lány mögé tévedt, mintha valamit észrevett volna. Kit hátranézett, és megpillantotta Ryder arcát a válla fölött. Mac keze remegett, amikor elvette az arcától. Erőlködnie kellett, hogy legyűrje a fájdalmat, mégis ökölbe szorította a kezét, és Ryder felé nyújtotta.

— Örülök…, hogy… itt vagy.

Ryder előrelépett és Mac ökléhez érintette a sajátját. Aggódva nézett a barátjára.

— Itt a helyem melletted, haver. Jól megijesztettél bennünket. Legközelebb ne csinálj ilyet!

Mac furcsán elvigyorodott, aztán fáradt sóhaj kíséretében leengedte a karját.

— Vigyázz Kitre!

— Fogok, haver! Megígérem. Csak szedd össze magad, hogy eltűnhessünk innen a pokolba. Gyűlölöm a kórházakat, te is tudod.

Kit elnézte őket, és percről percre jobban megkönnyebbült. A felszabadultság egészen a hatalmába kerítette. Gyengének és erősnek érezte magát egyszerre. Minden izma fájt, és lüktetett. Fogalma sem volt róla, mikor mosolygott utoljára ilyen önfeledten.

Véget értek a fájdalom és az aggódás hetei. Először a vetélés, aztán Mac balesete. Végre ismét szabadnak érezhette magát. Boldognak.

— Jól vagy, drága? Kimerültnek látszol — mondta Ryder.

— Jól vagyok — felelte Kit gombóccal a torkában. — Jobban nem is lehetnék — tette hozzá, és könnyek között rámosolygott.

Ryder Kitet figyelte, ahogy a kis díványon alszik a kórházi szobában. Teljesen kimerült volt, de mióta Mac visszatért, nem volt hajlandó elmozdulni mellőle. Ryder hozott neki ételt és ruhát, hogy egyen, és átöltözzön. Általában az ágy melletti széken vagy azon a díványon aludt, amin most is épp.

Mac állapota gyorsan javult. Még mindig gyenge volt, de folyamatosan erősödött az előző hét óta. Ha ilyen ütemben lábadozik, néhány nap múlva felkelhet az ágyból.

— El kell vinned innen a fenébe! — szólalt meg Mac.

Ryder megfordult, és látta, hogy Mac ébren van.

— Hé, haver, egész jól nézel ki. A hangod sokkal jobb — jegyezte meg Ryder.

Mac megnedvesítette az ajkát, és morgott egyet.

— Még mindig úgy érzem magam, mintha elütött volna egy kamion.

Ryder bólintott.

— Ez természetes. Elütött egy pisztolygolyó.

Mac elfintorította az arcát.

— Tudom. Emlékszem.

Mac pillantása Kitre tévedt. Ryder látta a vágyakozást a szemében. Szüksége volt rá.

— Beszélnünk kell, Ryder! — mondta Mac.

Ryder sóhajtott. A fenébe, egyáltalán nem állt készen erre.

— Igen, én is tudom.

— Szereted — mondta Mac.

Ryder bólintott.

— Igen. Szeretem.

Mac nem reagált, bár Ryder nem is mondott neki újdonságot. Ezt már tudta.

— Ő is szeret.

Ryder nem tudta, mit feleljen, nem akarta megbántani Macet. Nem számított, mennyire szereti Kitet, nem tudott volna fájdalmat okozni annak, akivel olyan régóta voltak már barátok. Annak, aki jobb testvére volt, mint egy vér szerinti lett volna.

Mac rámeredt.

— Semmi gond, haver. Tudom, hogy szeret. Elmondta nekem.

Ryder lesütötte a szemét.

— Sajnálom, Mac. Fogalmad sincs róla, mennyire sajnálom. Soha nem akartam kettőtök közé állni.

Mac nagy levegőt vett, majd lassan kiengedte. Hangosnak tűnt a sóhaj a csendes szobában.

— Mindkettőnket szeret. Soha nem csalna meg, Ryder. Tudom. Épp ez az, ami felőrli.

— Tudom — mondta Ryder csendesen.

— Mindketten szeretjük. Mindig is szerettük. Szoros kapcsolatban voltunk eddig is, mi hárman. Semmi okunk sincs rá, hogy ne folytassuk.

Ryder felkapta a fejét. Döbbenten bámult Macre.

— Miről beszélsz?

Mac feljebb tornázta magát az ágyon, az arca megrándult a fájdalomtól. Látszott rajta, milyen erőtlen még.

— Figyelj, haver, beszéljük meg ezt máskor.

— Nem — mondta Mac határozottan. — Most kell megbeszélnünk. Gondolkodj el rajta, hogy amikor felébred, ismét boldoggá tehessük.

— Mac, amit mondani akarsz… A pokolba is, azt se tudom, mire akarsz kilyukadni.

— Tényleg nem? Mindnyájan boldogok voltunk, amikor hármasban voltunk együtt. Kit a legjobban. Ahogy én látom, semmi akadálya, hogy folytassuk ezt a kapcsolatot. Mi hárman.

Ryder szólásra nyitotta a száját, de inkább elhallgatott. Amit Mac javasolt… Talán a legönzetlenebb emberi gesztus, amelyben valaha része volt. És a leggyakorlatiasabb is. Először csillant meg a remény előtte.

Miért ne folytathatnák úgy a dolgot, ahogy korábban? Hónapokig ezt tették. Ez az időszak volt a legjobb az életében. Akkor fordult minden rosszra, amikor elkezdtek elszakadni egymástól.

Kitre nézett.

— Mit szól majd hozzá? — kérdezte Ryder halkan.

Mac nem válaszolt azonnal.

— Ez rajta múlik, de a magam részéről nem fogom arra kényszeríteni, hogy válasszon közülünk, és szerintem te se akarod ezt.

Ryder megrázta a fejét.

— Ezért hagytalak ott benneteket.

Mac bólintott.

— Igen, rájöttem. Sokat gondolkodtam rajta, mielőtt elmentem volna lelövetni magam. Pokoli volt látni Kitet a vetélés utáni két hétben. Annyira boldogtalan volt, fogalmam sem volt, mit tegyek. De együtt megoldottuk volna.

— Nem tudom, mit mondjak, Mac. Hatalmas dolog ez. Akkora ajándék, amekkorát soha nem kaptam még. Rettenetesen szeretem Kitet. Soha nem akartam elhagyni, de nem akartam egyikőtöknek sem rosszat.

— Én is szeretlek — mondta Kit halkan.

Mindketten odakapták a fejüket. A lány felébredt a díványon, gyönyörű szeme tele volt szeretettel és vidámsággal.

Felült, a haja a vállára omlott. Még ennyire lestrapáltan sem látott Ryder nála szebbet.

Kit az ágyhoz lépett, és a kezét Macébe csúsztatta.

— Szeretlek, Mac. Soha nem akarok fájdalmat okozni neked. A tiéd vagyok. Örökre hálás leszek érte.

Mac elmosolyodott, és az ujjával végigsimította a lány ajkát.

— Tudom, baby. Azt is tudom, hogy szereted Rydert. Mi is mindketten szeretünk téged, és azt gondolom, hogy ez működhet. Nem lesz könnyű neked, hogy mindkettőnké vagy, külön-külön is elég nehéz eset vagyunk. De szeretni fogunk téged, megvédünk, és vigyázunk majd rád.

Könnyek csillogtak a lány szemében, ahogy Ryderre pillantott, és arra várt, hogy mondjon valamit.

Ryder megérintette a karját, és az ujjával finoman a bőrét simogatta.

— Szeretlek, Kit. Tudom, soha nem vallottam be neked, de egyetlen nap sem telik el úgy, hogy ne álmodnék arról, hogy a karomban tartalak, megérintelek és szeretlek. Küzdöttem ellene. Nem akartam közéd és Mac közé állni, de annyira átkozottul szeretlek, hogy néha még levegőt venni is fáj.

Kit szipogott, Ryder pedig rámosolygott.

— Drága, az elmúlt hónapokban többet láttalak sírni, mint előtte összesen.

Kit hol rá, hol Macre nézett, mintha nem merné elhinni, amit hallott. A reménytől és a megkönnyebbüléstől olyan fényesen csillogott a szeme, mintha smaragdból lett volna.

— Biztos vagy benne, Mac? Biztos vagy benne, hogy képesek leszünk rá? — kérdezte végül.

Mac intett neki, hogy üljön le az ágyra. A lány leült, így a két férfi közé került.

— Megoldjuk, baby.

Kit Ryderre nézett.

— Biztos, hogy ezt akarod? Akarsz engem?

Ryder előrehajolt, felemelte az állát, majd hosszan megcsókolta. A lány olyan édes volt. Rengeteg idő telt el azóta, hogy utoljára ilyen gyengéden megérinthette.

— Mindig is akartalak — felelte a férfi egészen közel a szájához.

Kit elhúzódott, a szeme ragyogott, és a szája a legnagyobb mosolyra nyílt, amelyet Ryder valaha látott tőle.

— Olyan boldog vagyok! Annyi rettegésben töltött idő után végre igazán boldog vagyok.

Mac mosolygott.

— Akkor gondolom, tetszik az ötlet.

Kit már-már Mac karjába vetette volna magát, de az utolsó pillanatban meggondolta.

— Óvatosan, drága, nehogy megöld! — mondta Ryder nevetve.

A lány finoman Mac karjába bújt.

— Imádom, és imádlak téged is. Imádlak benneteket. Az életem hátralévő részét azzal fogom tölteni, hogy ezt bebizonyítsam.

Tizenhetedik fejezet

Kit a vállára tette Mac karját, és segített neki kiszállni a kocsiból a férfi nevetséges tiltakozása ellenére, hogy képes megállni a saját lábán.

Ryder kivette a táskákat, és elindultak az ajtó felé. Miután beléptek, Kit a díványhoz vezette Macet és leültette.

— Kit, ugye nem akarsz velem ápolónőset játszani? — mondta Mac nevetve. — Jól vagyok.

Kit rámosolygott.

— Olyan sokáig vigyáztál rám, Mac. Eljött az ideje, hogy én vigyázzak rád. A legjobb lesz, ha befogod a szádat és hagyod, hogy végezzem a dolgomat.

Kit Ryderre pillantott, és felhúzta az egyik szemöldökét. A férfi az egész úton csendes volt, és a lány aggódott, hogy valami bántja. Vajon meggondolta magát azzal kapcsolatban, amiről a kórházban beszélgettek?

— Nem kell félned, drága — mondta Ryder. Megállt egy pillanatra, hogy megcsókolja a homlokát, aztán a fotelhez sétált.

— Ennyire nyilvánvaló, mire gondolok? — kérdezte Kit csodálkozva.

— Igen — felelte egyszerre a két férfi.

A lány bűnbánóan mosolygott.

— Bocsánat. Túl szép ez, hogy igaz legyen. Attól félek, az egyikőtök egyszer csak felugrik, és azt mondja, tréfa volt az egész, és itthagy.

Mac lehúzta maga mellé a díványra.

— Tedd, amit Ryder mondott! Ne félj! Szeretlek, és nem megyek sehová.

— Ami azt illeti, épp erről akarok beszélni veletek — szólt közbe Ryder.

Mac és Kit nyomban rámeredtek.

A férfi előrehajolt, komolyan nézett rájuk.

— Hányszor beszéltünk már arról, hogy itt kellene hagyni ezt a várost?

— Vagy egymilliószor — felelte Kit a szemét forgatva.

Aztán Rydert kezdte fürkészni. Vajon min töri a fejét ezúttal? Mac hazatérését kellene ünnepelniük, nem régi történeteket mesélni.

— Mit szólnátok hozzá, ha meg is tennénk? — folytatta Ryder.

Kit elhallgatott. Mac felhúzta az egyik szemöldökét.

— Mire gondolsz, haver?

— A dolgok egyre körülményesebbek lesznek itt. Nem tervezem, hogy továbbra is titokban tartom a kapcsolatomat Kittel, és gondolom, ti sem. Egyikünk sem akart soha itt élni. Egyszer megesküdtünk, hogy egy nap elmegyünk innen. Lehet, hogy itt az ideje.

Kit nagyot nyelt. Még soha nem gondolt arra, mi történik, ha az emberek megneszelik a kapcsolatukat. Összeszorította az ajkát. Nem is érdekli. Boldog volt, és ez volt az egyetlen dolog, ami számított.

Ryder feltartotta a kezét. Biztosan tudta, hogy tiltakozni akar.

— Hadd fejezzem be! Mac egy ideig szabadságon lesz. Kit, nem szeretném, hogy visszamenj dolgozni, annak ellenére, amit mondtál, hogy szűkösen jönnétek ki, amíg Mac nem tud dolgozni. Van elég pénzem. Egyébként sem érdekelt a pénz soha. Végre valami jó célt szolgálhat. Tűnjünk el ebből a városból, ahol egyikünk sem akar lenni, és menjünk valahova máshova. Bárhová, és kezdjünk mindent az elején.

Mac fészkelődni kezdett Kit mellett. Egymásra néztek.

— Mit gondolsz, baby?

Hogy mit gondolt? Szóhoz sem jutott. Olyan sokszor bánkódott már azon, hogy leragadt ezen a helyen, hogy lassan már másra sem tudott gondolni. Lelépni Mackel és Ryderrel? A világ végére is elment volna velük.

— Azt hiszem, amíg mellettem vagytok, bárhová elmennék — suttogta.

— Kereshetnék másutt munkát, ha helyrejöttem — mondta Mac. — Rendőrökre mindenütt szükség van.

— Addig pedig akárhol lehetnénk, ahová vet a sors — mondta Ryder. — Kitalálnánk, hol akarunk élni, aztán odamennénk.

Minden olyan egyszerűnek látszott. Vajon tényleg az? Mi tartja vissza őket? Kit mindig is arról álmodott, hogy elmegy a városból, és maga mögött hagyja a fájdalmas emlékeket.

Ryder kikászálódott a fotelből és elé térdelt.

— Eljönnél velünk, drága? Ránk bíznád az életedet és a boldogságodat, hogy mindig vigyázzunk rád és szeressünk?

Kit széttárta a karját, és olyan erősen szorította magához Rydert, mintha az élete függött volna tőle. Nem fog sírva fakadni, akármi lesz is.

Amikor elhúzódott, a férfi megcsókolta, forrón, szenvedélyesen. Elállt a lélegzete. A háta mögött Mac megérintette a vállát, és a nyakát masszírozta.

Igen, akárhová elmenne velük.

— Mikor indulunk? — kérdezte.